Digitális szülőség itt és most
2017 után 2020-ban újra megkérdeztünk 2000 gyereket, 7-16 éveseket, és egy-egy szülőjüket, hogy mit tapasztalnak a neten, mit használnak, mit szeretnek, mi bántja őket és hogyan védik meg magukat. A kutatás részletes eredményei és a rövid, kivonatolt tanulságok összefoglalója is elérhető a cikk végén a forrásoknál, érdemes nézegetni kicsit a számokat.
A kutatás tanulságai alapján kampányt indítottunk, amely ennek az oldalnak a böngészésére biztatja a szülőket. Elmondjuk röviden, hogy szerintünk miért és hogyan érdemes elkezdeni.
A neten a gyerekek olyanokkal is kapcsolatba kerülnek, akiket nemcsak mi, szülők nem ismerünk, de még ők sem
Három év alatt kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akikkel ismeretlenek szerettek volna online barátkozni. 2017-ben arra az állításra, hogy „valaki, akit nem ismerek, az interneten kapcsolatba lépett velem, hogy legyek a barátja”, a 11-16 éves megkérdezettek 9%-a mondta, hogy abban az évben megtörtént vele, 2020-ban már kétszer annyian nyilatkoztak így (18%). Természetesen nem minden idegen rosszindulatú, és nem minden óvatlan gyerek lesz áldozata visszaéléseknek a neten. De a gyerekek és az ismeretlenek online találkozása rejt magában kockázatokat. Nemrég indult kampányunk kreatívjai ilyen helyzeteket mutatnak.
Tudjuk a kutatásból, hogy a 7-16 éves gyerekek negyede használ anonim csetalkalmazásokat (a 15 éveseknek közel a fele), ahol nem kell megadni személyes adatokat, és nem is lehet biztosan tudni, ki van a másik oldalon. A gyerekek 40%-a csetel online játék közben (a 14 évesek több mint 60%-a) gyakran ismeretlenekkel. Márpedig ezek a csetfelületek nem a béke szigetei, ahogy például a Discord szócikkünk is elmeséli.
De az is előfordul, hogy ismeretlenek szexuális céllal keresik a gyerekek online társaságát.
Vagy másfajta visszaélések érdekében szeretnék elnyerni a gyerekek bizalmát.
Lehet persze, hogy a plakátokon szereplő mondatokat olyasvalaki mondja a gyereknek, aki bár nem mi, szülők vagyunk, mégis joggal szól hozzájuk ilyen bizalmas hangon, például egy testvér, rokon, vagy barát.
De az is lehet, hogy nem. Kellemetlen érzés, ugye?
A gyerekek digitális élete egyre hamarabb kezdődik
Szülőként már végképp nem vágyunk több feladatra, mégsem maradhatunk ki teljesen gyerekeink digitális életéből. 2017 és 2020 között kicsit minden még korábban történt meg a magyar gyerekekkel, ami a netrelépésüket illeti. Tavaly a korábbiaknál még hamarabb kaptak netképes telefont, negyedük már 7-8(!) éves korában, 10 évesen a többségüknek már volt. Még hamarabb csatlakoztak a közösségi médiához, tavaly a 7-8 évesek 10%-ának már volt profilja, 11 évesen a többségük már fent volt, bár a csatlakozás hivatalos korhatára továbbra is 13 év. A folyamat tehát gyorsul, a gyerekek nagyon korán kiteszik magukat az újfajta médianyilvánosságnak, miközben a szükséges önvédelmi lépések családi tisztázása ennyire nem zajlik gyorsan.
És mit teszünk mi, digitális szülők?
Kutatásunk felmérte, milyen eszközökkel élnek a magyar szülők a digitális felkészülésben. Az aktív stratégiát követők között van, aki a technikai megoldásokra esküszik, tilt, szűr, beállít, van, aki előre megbeszél, felkészít, van, aki utólag ellenőriz, kérdez, beszélget, és van, aki mindezeket ötvözi.
A megkérdezettek közel harmada viszont passzív stratégiát követ, ami annak az elegánsabb megfogalmazása, hogy nem foglalkozik a kérdéssel. Pedig a kutatásban látszik az egyszerű és biztató összefüggés:
a gyerekeik online élete iránt aktívan érdeklődő szülők gyermekei jóval tudatosabb döntéseket hoznak a neten, mint a passzív szülőkéi.
Statisztikai értelemben a szülők bármilyen, a gyermek online térben való jelenlétével kapcsolatos cselekedete, érdeklődése mérhetően csökkenti az ott a gyerekre leselkedő kockázatokat. Szóval akkor hogyan is kellene részt vennünk a gyerek digitális tapasztalatszerzésében?
Szerintünk úgy, ahogy egy magyar hiphop-duó fogalmazott akkoriban, amikor még a boomerek is fiatalok voltak: "mindegy hogy hogy, csak nehogy sehogy". Persze mégsem teljesen mindegy, hogy hogy, ezért is jött létre ez a weboldal.
Miben segíthet a Gyerekaneten?
Az oldal szeretne támpontokat adni a szülő-gyerek beszélgetésekhez a gyerek online életéről. A Témák rovatban kétféle szövegtípus váltakozik. Egyrészt átfogó cikkek egy-egy netes problémáról, veszélyről, aggasztó jelenségről a gyermekvédelmi terület fontos szakértőitől. Ezeket a cikkeket érdemes alaposan elolvasni, meggondolni, a végén szereplő tanácsokat megfontolni. Aktuális témánk a behálózásról szól, szerzője Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője.
Az Ellenőrző lista cím alatt pedig a Bűvösvölgyek, médiaértés-oktató központjaink oktatói (többségükben maguk is szülők) írták össze egész röviden egy-egy kérdéshez az eldöntendő szülői kérdéseket, szempontokat, akár a közvetlen teendőket. Például arról, hogy mit tisztázzunk a gyerekkel, mikor megkapja az első mobilját. (Közben egy szócikkben arról is adunk tanácsot, milyen készülék legyen, elviekben, mert konkrét terméket persze nem ajánlhatunk.) Vagy arról, hogy a gyerek játékkedve hogyan ne döntse romba a családi költségvetést.
A Szótár szócikkei jelenségeket, felületeket, termékeket, kifejezéseket magyaráznak el röviden, ahol lehet, veszélyforrásokat is jeleznek, és önvédelmi, beállítási lehetőségeket is. Hogy miért olyan népszerű a Tiktok, vagy mi történik az Among usban. Lebeszélnek alkalmazásokról, játékokról (például a GTA-ról, sajnáljuk, ez van), és rábeszélnek óvatos lépésekre (például a Szülői felügyeletre). Gondoljátok végig, és vitatkozzatok velük, velünk bátran.
Végül a Kvízek pedig lehetővé teszik a játékos visszakérdezést, értjük-e mit jelentenek azok a kifejezések, az a furcsa terméknév, kifejezés, szleng, vagy emoji, amit a gyerek emlegetni szokott. Ezek végre olyan próbatételek lehetnek, amelyeken a gyerekeink nálunk jobban szerepelnek. És ez már önmagában is elég szórakoztató helyzet.
