Részletesen

A régi idők iskolai csúfolódása és kiközösítése az internet megjelenésével sem szűnt meg. Sőt, a közösségi médiával újabb felületekre terjedt ki ez a fajta megfélemlítés és zaklatás. A chaten, Facebookon vagy egyéb közösségi oldalakon történő zaklatást összefoglalóan online zaklatásnak, cyberbullyingnak nevezik.

A cyberbulling célja az áldozat megszégyenítése és megalázása. Online megfélemlítés történik, ha az áldozatot a közösségi hálón alázzák meg, kínos képet töltenek fel róla az engedélye nélkül, vagy az elkövető a saját blogján vagy vlogján szégyeníti meg. Az e-mailben vagy üzenetküldő alkalmazáson kapott bántó, fenyegető üzenetek is online megfélemlítésnek számítanak.

Az interneten töltött idő növekedésével az online zaklatás is egyre súlyosabb károkat képes okozni. A szemtől szemben megélt zaklatással szemben

a cyberbullying időben és térben nem korlátozódik az iskolára, hanem a nap 24 órájában eléri az áldozatot.

A YouGov felmérése szerint a magyar tizenévesek 41 százaléka élt már át online zaklatást. Éppen ezért a szülőknek érdemes fokozott figyelemmel kísérni, ha gyermekük kerüli a korabeliek társaságát, inkább egyedül vagy felnőttekkel tölti a szabadidejét, nem talál örömet korábbi időtöltéseiben. Árulkodó jel lehet az is, ha hirtelen romlásnak indulnak a tanulmányi eredményei. Ilyenkor joggal gyanakszunk, hogy valami nincs rendben. A zaklatás következményei idővel pszichés problémákhoz, serdülőkori depresszióhoz, függőségek kialakulásához is vezethetnek. Mivel az élet jelentős része online zajlik, érdemes a családi beszélgetésekbe emelni az interneten töltött időt is.

Van 9 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Online zaklatás: a "kis" erőszak is "nagy" erőszak

Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője

Elolvasom