Részletesen

Bár a szolgáltatók küzdenek ellene, a különböző közösségi oldalakon akár 150 millió visszaélésre alkalmas, nem valódi adatokon alapuló profil is létezhet. Ezek egy része akár online behálózás eszközeként is szolgálhat, a felvett tulajdonságokat arra használva, hogy a visszaélő elnyerje az áldozat bizalmát, miközben kiléte inkognitóban marad.

Aki egy létező személy nevében regisztrál profilt a közösségi médiában, komoly jogkövetkezményekkel is számolhat, hiszen ezzel személyiségi jogot sért.

Polgári jogi értelemben ez a becsülethez és jó hírnévhez való jog megsértését és a képmásával való visszaélést jelentheti. Büntetőjogi szankciókra is sor kerülhet, ha a hamis profilon keresztül bűncselekményt követtek el, például személyes adatokkal éltek vissza.

A hamis profilok létrehozói sokszor online behálózás céljából teremtenek maguknak egy virtuális személyiséget, amivel aztán zaklatást követhetnek el, visszaélhetnek az áldozat személyes adataival, sőt, gyermekektől kicsalt szexuális felvételekkel a gyermekpornográfia bűncselekménye is megvalósulhat.

Miért lehet hasznos egy hamis profil?

A fentiek alapján úgy tűnhet, mintha a közösségi oldalakat csak az akadályozhatná meg a való életbeli azonosító okmányok bekérésben, hogy erre nincs jogkörük. Valójában a hamis profilok lehetőséget is rejtenek magukban. Hasznos lehet a hamis profil létrehozásának a lehetősége például egy bántalmazó kapcsolatból menekülő, a valós nevén túlzottan kitetté váló áldozat esetében. És nem csak az abúzus olyan élethelyzet, ahol több identitás egymás melletti kezelése előny lehet az ember életében.