Online játékok, mint a generációkon átívelő szórakozási formák

Fóris Alexandragyermekvédelmi elemző, pszichológus
Olvasási idő:

10 perc

Közzétéve:

2024. augusztus 16.

Gamer

(ejtsd: gémer) játékost, számítógépes játékost jelöl.

Az internetes játékok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, világszerte emberek millióinak jelentenek kikapcsolódást naponta. Ehhez kapcsolódóan sokszor hallhatjuk a gamer kifejezést a környezetünkben, amelyhez általában egy folyton gép előtt ülő, a szobájából kimozdulni nem akaró fiatal képe társul. Ám ha részletekbe menően vizsgálódunk, nem is olyan egyértelmű, kit sorolhatunk ebbe a kategóriába. Van, aki szerint már az is gamernek számít, aki néha vagy akár napi rendszerességgel játszik valamilyen játékkal a telefonján, tehát ide sorolja az idősebbeket és a fiatalokat egyaránt, nem tesz különbséget közöttük. Más megközelítések szerint viszont csak az számít gamernek, aki annak vallja magát, tehát a játék az identitásának részét képezi.

Ugyan az életkor előrehaladtával csökken az online játékokkal eltöltött idő -egy korábbi felmérés eredményei alapján Magyarországon a játékosok átlag életkora 26,7 év- mégsem szűkíthető le a játékosok köre csak a fiatalokra, az idősebb Baby Boomer vagy X generáció tagjai is szép számmal képviseltetik magukat az online térben, ami még színesebbé teszi ezeknek a közösségeknek az összetételét. A különböző generációkhoz tartozók körében a gamer kifejezés más-más jelentőséggel bír, azt, hogy ki hogyan azonosul vele többek között ez is nagymértékben befolyásolja. A Baby Boomer generáció női tagjainak csak 8%-a, míg a férfiak 12 %-a tartja magát gamer játékosnak annak ellenére, hogy rendszeresen játszanak, nem vállalják fel a gamer identitásukat, míg a fiatalabb Y, Z és Alfa generáció női és férfi tagjai ezzel nagymértékben azonosulni tudnak, és fel is vállalják azt (forrás: Newzoo’s Global Games Market Riport) . A gamer kifejezés egyfajta generációs fejlődésen megy keresztül. Azoknál, ahol a játék egészen fiatal koruk óta beépült a mindennapokba, ott egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik arra, hogy játékosként azonosítsák magukat, szemben az idősebb korosztállyal, akik ebbe bekapcsolódtak.

Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő: Ha a különböző nemzedékek képesek együttműködni, sokkal sikeresebbek lehetnek, mint a csak homogén generációs csoportokból álló közösségek. Ehhez fontos, hogy megismerjük egymás nemzedéki hátterét és figyeljünk arra a korszellemre, mely alakította, alakítja az adott generáció fiatalságát! Nézzük meg röviden kikről is beszélünk.

Baby boomerek (1946-1964)

Az amerikai babyboomer kifejezéssel ellentétben nálunk inkább Ratkó-nemzedékként ismertek. Új kultúrát teremtettek maguknak: fiatalkoruk ellenkultúrája (például hippizmus) a 20-21. század legfontosabb kulturális szellemi öröksége. Munkahelyükön jellemző volt a kiszámítható, lineáris karrierút, a vezetők felé tisztelet, alázat, lojalitás. A veterán nemzedékhez hasonlóan a digitális forradalom eszközei őket is később érték el. Sokan évtizednyi fax-, és írógéphasználatról tértek át a számítógépre és az emailezésre. A munkahelyen sokan vezetők, de nagy részük már nyugdíjas vagy afelé közeledik, és nagyszülői szerepnek is örvend.

X generáció (1965-1979)

Az úgynevezett "kulcsos gyerekek" voltak, akik már olyan családokban nőttek fel, ahol mindkét szülő dolgozott, így hamar önállóak lettek. Átmeneti generációnak is nevezzük őket, akik a „nagy” 68-as nemzedék után és még a „hipermodern” Y/Z generációk előtt születtek. Gyermekkorukban még nem volt internet, de viszonylag fiatalként elkezdték használni a digitális eszközöket, bár többnyire máshogyan és másra, mint a náluk fiatalabbak. Attól függően, hogy fiatalabbak vagy idősebbek, gyermekkoruk egy részét a szocializmusban töltötték, amikor is az individuum helyett a közösség építésén volt a hangsúly: sokan tartoztak úttörő-, tömegsport-, és őrs-körökbe. A lemezjátszót és a magnót a külföldről becsempészett walkmanek, később a CD-lejátszók váltották fel. Nagy sláger volt a videó-lejátszó is, sorra nyíltak a tékák a lakótelepeken. Az ezredfordulón viszonylag még fiatalként, középkorúként kapcsolódtak be az internet világába, nagyobb asztali gépek mellé ülve. A rendszerváltás idején váltak nagykorúvá – ők a „rendszerváltók". Fiatalkorukban a gyerekként megismert szocialista világ szabályai érvénytelenné váltak, az „új világ” egy ideig még kiismerhetetlen volt (pl.: cégalapítás, „multik”). Ma a munkaerőpiac gerincét képezik, sokan vezetők, a családban szülők, de a pedagógusok nagy része is ebbe a generációba tartozik, mivel a hazai pedagógusok átlagéletkora jelenleg 46 év körül mozog.

Y generáció (1980-1995)

Az információs társadalom szülötteiként sokan már kisiskolás korukban elkezdték használni az internetes technológiát, bár vannak közöttük olyanok is, akiknek a gyerekkora még teljes mértékben az offline térben zajlott. Fiatalkorukban elsőként használták a közösségi oldalakat és a csetalkalmazásokat. A posztokon keresztül véleményük felerősödött, emiatt (is) úgy tűnhet, mintha erősebb önérvényesítő készségek birtokában lennének, mint elődeik. Szüleik szabad véleménynyilvánításra, magabiztosságra nevelték őket („én generáció"). A közösségi médiából érkező üzenetek is azt üzenték: „különleges vagy, bármi lehetsz”. Az ő nemzedékükhöz kapcsolják a Pán Péter-szindróma, a mamahotel jelenség, a kapunyitási pánik, illetve a megosztás kultúrájának és gazdaságának elterjedését. A rendszerváltók gyermekeiként apolitikusabbak, más értelmezésük van a lojalitásról, titkokról, áttekinthetőségről. A nemzedék idősebb tagjai között sokan szülők és a munkaerőpiac aktív tagjai. A munkahelyen lényeges számukra, hogy lássák munkájuk értelmét és élvezzék is azt, amit csinálnak. A COVID-időszakban ők álltak át a legkönnyebben a home office-ra, ugyanis sokan már régóta integrálják a digitális eszközöket a tanulásban és a munkavégzésben is.

Z generáció (1995-2009)

Digitális bennszülöttek: a modern technika világába születtek bele, ők már nem ismerik az internet előtti életet. Idejük jelentős részét online világban töltik, a közösségi oldalakon chatelnek, barátkoznak és „randiznak”, az internetes alkalmazások létszükségletükké váltak. Zömében azokon az online platformokon szeretnek mozogni, ahol szüleik, tanáraik nincsenek jelen, hanem ahol a kortársakkal lehetnek kapcsolatban. A világ első globális nemzedéke: ugyanazon a zenén, videójátékon, filmen, és divatirányzaton nőnek föl, éljenek bárhol a világon. Hazánkban egy demográfiailag alacsony létszámú generációt alkotnak, akiknek a szüleik a legidősebbek, így gyakran akár 2-3 generációnyi különbség is fennállhat egy Z-generációs és édesanyja, édesapja között. Jellemző rájuk a multitasking és a felgyorsulás, viszont egy dologra koncentrálni és abban elmélyülni nehezebb számukra. Nagy veszélyt jelent rájuk az online függőség és a felnőtt tartalmakhoz való túl korai hozzáférés.

Alfa generáció (2010-)

Ők sem ismerik az okostelefonok nélküli világot. Sokan már az anyaméhben már érintkeztek a technológiával, szüleik ugyanis kiposztolták a 4D-s, 5D-s ultrahangfelvételeiket róluk, így digitális lábnyommal rendelkeznek már prenatális korban, vagyis még mielőtt megszületnek! Egyes kutatások szerint az óvodások 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is használja. Egy másik kutatás szerint hazánkban a 3 év alattiak közel fele használ valamilyen digitális eszközt. Egyes előrejelzések szerint minden idők legmagányosabb generációja lesznek, hiszen sokkal kevesebbet kommunikálnak az offline, nem-virtuális közegben, és kevesebb személyes kapcsolatot alakítanak ki környezetükkel. A rendszeres érintőképernyő-használat miatt egészen más tanulási tapasztalattal érkeznek az általános iskolába, mint a korábbi generációk.

Miért vonzók az internetes játékok?

A játékos lét az utóbbi években sokkal inkább tekinthető egyfajta életstílusnak, mintsem egy egyszerű hobbinak. A játékok már nemcsak a konzolt és a képernyőt jelentik, sokkal inkább váltak virtuális játszóterekké, az online közösségi élet meghatározó pontjaivá, ami magába foglalja a játékközösségekhez való csatlakozást, a tartalmak megtekintését, a streamelők követését, valamint sok esetben saját tartalmak gyártását is. Míg korábban főként magányos elfoglaltságnak számított a videójáték, addig ma már a másokhoz való csatlakozás a játékélmény fontos elemévé vált, főként a fiatalabb generáció körében, így a videójátékokkal való időtöltés mára egyfajta társas tevékenységet jelent, legyen szó versengésről vagy kooperációt igénylő helyzetről.

Melyek a legkedveltebb játékplatformok?

A játékplatformokat tekintve elmondható, hogy a mobiltelefon túlmutat a generációs különbségeken: fiatalok és idősebbek is egyaránt szívesen játszanak a telefonjaikon, melynek az egyik legnagyobb előnye és vonzereje abban rejlik, hogy bárkinek, bármikor könnyen hozzáférhető és megfizethető. Emellett a fiatalok megragadják a lehetőséget, és akár több platformon is játszanak, így köreikben a mobiltelefon mellett népszerűségnek örvendenek még a konzolok és a PC-k is, ezzel magukévá téve a játékvilág teljes spektrumát.

Motivációk a játékok mögött

A különböző generációhoz tartozó játékosokat más-más motivációs mintázat jellemzi. Mindenkinek megvannak a maga kedvencei, játékpreferenciái, így a motivációk is széles skálán mozognak. Míg a Z és Alfa generációhoz tartozó fiatalok az olyan élményeket keresik, amelyek lehetővé teszik számukra a másokkal való kapcsolódást, miközben ők maguk is egy narratíva részévé válnak, addig az X és Y generáció tagjai leginkább a játékban való elmélyülést, a kreativitás kiélésének lehetőségét, a kihívásokat keresik, ahol gyakran egy előre létrehozott karakter bőrébe bújhatnak. Ezek alapján nem meglepő, hogy a generációk más-más játékokat preferálnak. A Z és az Alfa generációnak a kalandjátékok, az autóversenyzős játékok és a battle royale játékok tartoznak a preferáltak közé, mivel a másokkal való kapcsolódás és a felfedezés öröme, a többjátékos- és közösségi aspektusok fontos szempontoknak tekinthetők. Míg a Baby Boomer és X generáció tagjai számára leginkább a logikai feladatok, a rejtvények, a kirakós- és párosítós játékok tartoznak a kedvencek közé, és fontos kritériumként jelenik meg például a játék témája és helyszíne, a különféle rejtvényfejtési opciók, és továbbá a korábbi tapasztalatok használatának lehetősége is. Amint láthatjuk az online játékok különböző élményeket kínálnak, mivel a széles spektrumot magába foglaló játékos társadalom is igen különböző. Sem a kedvelt műfajok, sem pedig a motivációk nem egyformák, amit a játékos piac igyekszik felmérni és kihasználni a magasabb profit reményében.

De mennyi is az annyi, van-e különbség a költési hajlandóságban a generációkat tekintve?

A generációk közötti különbségek a költési hajlandóságot tekintve mutatkoznak meg leginkább, ha videójátékokról van szó. A Z és Alfa generáció tagjai nemcsak időt, hanem pénzt is nagyobb arányban fektetnek egy játékélménybe, szemben az idősebb generációkat képviselőkkel. A tranzakciók nagy része minden generáció esetében a mobilplatformokon keresztül történik, ugyanakkor a legnagyobb összegeket mégsem itt, hanem a konzolos és PC-s játékok vásárlására költik a videójátékokat kedvelők. Minden generáció körében nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett free-to-play játékok (bővebb bemutató videóért kattints IDE), melyek vonzereje és népszerűségének titka a (látszólagos) ingyenességükben rejlik.

Összességében láthatjuk, hogy a Baby Boomer generációtól egészen az Alfa generációig találkozhatunk játékosokkal, vagy más néven gamerekkel, akik vagy szívesen vállalják ezen identitásukat, vagy pedig inkább a háttérben csendes játékosként szórakoznak. Egy generáció sem tekinthető jobbnak a másiknál, csupán más típusú játékokat, és ezáltal más megoldási módokat részesítenek előnyben az online videójátékok világában, viszont pont ez a sokszínűség adja a játékos-lét különleges esszenciáját, mely összeköt mindenkit, aki részévé válik ennek a világnak, kortól függetlenül.