Miről beszélgessünk gyermekünkkel, mire figyeljünk, mielőtt regisztrál a közösségi médiában?
Novák Adriennszakmai koordinátor, Bűvösvölgy-
- Olvasási idő:
- 10 perc
- Közzétéve:
- 2024. április 12.
Szülőként emlékszünk-e, hogy hány évesek voltunk, amikor közösségimédia-felhasználók lettünk? Elolvastuk-e valaha is a felhasználásra vonatkozó apróbetűs részeket? Tudjuk-e, hogy ezeken a platformokon hány éves kortól lehet regisztrálni? És tudjuk-e azt, hogy a gyermekünknek van-e felhasználói fiókja vagy készül-e belépni bármelyik közösségi oldalra? Tájékozódunk-e az online veszélyekről? Van-e otthon digitális házirend érvényben?
Az internetnek számos elvitathatatlan előnye van, amelyek megkönnyítik mindennapi életünket: többek között segíthetik a kapcsolattartást az ismerőseinkkel, gyorsan és egyszerűen vásárolhatunk, és mára már az oktatásban is nagyon fontos szerepet tölt be. A héten az iskolákban a Digitális Témahét keretében az átlagosnál is több figyelem jut az online világra, a digitális jelenlétre, és az azzal kapcsolatos kihívásokra. Ennek apropóján, nekünk, szülőknek is érdemes még többet beszélgetnünk a gyerekekkel az online jelenlétről, és különösképpen a közösségimédia-felületekről, az ezekhez kapcsolódó veszélyekről és a lehetséges megoldásokról. Ha okoseszközöket adunk a gyerekek kezébe, akkor ezek használatával a gyerekek – jó esetben a tudtunkkal és beleegyezésünkkel, rosszabb esetben önállóan, szülői engedély nélkül – könnyedén közösségimédia-felhasználóvá is válhatnak.
Nem szabad megfeledkeznünk ezeknek a technológiáknak a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásáról!
Dr. Mary Aiken 2020-ban megjelent Cyber-csapda című könyve nemzetközi tanulmányokra hivatkozva megdöbbentő adatokat közöl: azt írja, hogy a 3-4 éves korosztály 16 százalékának van saját tabletje, a 8-11 év közöttiek több mint 30 százalékának pedig saját okostelefonja. Ezzel összefüggésben az 5-7 év közöttiek 3 %-a, a 8-11 év közöttieknek pedig 23 %-a rendelkezik közösségi média profillal, miközben ezeknek a platformoknak a használata korhatárhoz kötött.
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) az NMHH támogatásával 2022. októberében vizsgálta a gyermekek médiafogyasztási és eszközhasználati szokásait. Az óvodáskorú gyermeket nevelő háztartások 94%-ában van okostelefon, és 29%-uknál használják vagy használhatják a kicsi gyerekek az adott eszközt. Saját használatú eszközök tekintetében először a mobiltelefonok jelennek meg: 7 évesen már minden negyedik gyermeknek van saját telefonja, de az igazán nagy áttörés 9-10 éves korban következik be az eszközbirtoklás terén. A megkérdezett alsó tagozatos gyerekek 9%-ának kedvenc internetes időtöltése a közösségimédia-felületek böngészése (felső tagozatban ez az arány 47%-ra ugrik).
Hogy ezek a gyermekek egyedül vagy szülői segítséggel váltak-e felhasználóvá arról nincs adat, de bármelyik eshetőség is áll fenn, minden esetben fontos észben tartanunk, hogy a felhasználóvá válással gyermekeink olyan összetett algoritmusoknak lesznek kitéve, amelyeket arra fejlesztettek, hogy befolyásolják és manipulálják az emberi viselkedést. Egyenlőtlen erőviszonynak tűnik, hisz ezek a programok arra lettek kitalálva, hogy kiaknázzák a gyermekek és a kamaszok agyának sebezhető pontjait, megtalálják gondolkodásuk és érzelmi életük Achilles-pontjait: a népszerűség iránti vágyat, a kortárscsoportjuknak az önértékelésükre bíró és azt alakító hatását.
Rövid ideig a Facebook elnökeként tevékenykedő Sean Parker egy interjújában elmondta, hogy a Facebook-ot úgy alkották meg, hogy „kihasználja az emberi psziché sebezhetőségét, és csak az Isten tudja mit tesz a gyermekeink agyával”.
Az internet előnyeivel tisztában vagyunk, és nehéz lenne elképzelni a mindennapjainkat a világháló nélkül, ugyanakkor érdemes foglalkoznunk a fiatalokra gyakorolt hatásaival is. Tanulmányok, kutatások foglalkoznak a témával, és támasztják alá, hogy a kiskorúaknál a szorongás, a depresszió, az önkárosítás, az alvásminőség romlás és számos addiktív magatartásprobléma előfordulása köthető össze az okoseszközök és a közösségi média túlzott használatával.
A sok megdöbbentő adat és tény mellett mindenképp beszélgessünk a gyerekeinkkel a közösségi médiáról, annak az emberekre gyakorolt hatásáról, arról, hogy mit érdemes szem előtt tartani mielőtt regisztrálna, és milyen csapdákra figyeljen, ha már tag valamelyik közösségi oldalon. Beszéljünk az adatvédelemről, az influencerekről, a valós és a cybertér közötti különbségekről, a személyiségi jogokról, az ismerősnek jelölésről és visszaigazolásokról, posztolásokról és nem utolsó sorban a napi képernyőidőről.
Alkossuk meg együtt a család digitális házirendjét, és állítsunk fel mindenki számára elfogadható határokat, mert ennek hiányában könnyen elveszíthetjük a kontrollt az online jelenlét felett. Az NMHH DigiKid kutatása vizsgálta a 8-15 éves, iskolás korosztály mobiltelefonhasználatát és online viselkedését, és az eredmények azt mutatták, hogy az átlagos napi képernyőidő 9 perc és közel egy teljes nap között változott, továbbá a kutatásban résztvevő gyerekek egy kisebb részének telefonján hétköznapokon már hajnali 4 óra után megfigyelhető az aktivitás növekedése, amely nagyjából fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot.
Mesélhetünk saját élményeinkről is, hiszen a példákon keresztül könnyebben tudunk kapcsolódni hozzájuk, és ők is hozzánk, ezzel is erősíthetjük a köztünk lévő bizalmat: ha megmutatjuk, hogy a szülő is hibázhat vagy tévedhet, akkor hitelesebbek tudunk lenni, és tanácsainkat könnyebben megszívlelik a gyerekek. Megtapasztalhatják, hogy a felnőttek is belefuthatnak olyasmibe, amibe nem lenne szabad és amire egyáltalán nem vagyunk büszkék, legyen az egy ismeretlen, vírust tartalmazó linkre kattintás vagy bármilyen adattal történt visszaélés, fiókfeltörés, de akár olyan ember visszajelölése, akivel soha nem is találkoztunk. Saját empirikus tapasztalatainkon keresztül – már, ha vannak ilyenek - még hatásosabban tudjuk szemléltetni a rossz példákat, és segíteni abban, hogy gyermekünk ezeket a csapdákat időben felismerje és elkerülje, de ami a legfontosabb: ne feledkezzünk meg gyermekünkkel beszélgetni az online élményeiről, életéről se.
Bármilyen elvet is vallunk a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban, fontos, hogy tudatosítsuk gyermekünkben, hogy abban az esetben is, ha az online térben veszélyes vagy őket felzaklató dologgal kerülnek szembe, szóljanak nekünk, akár tanáraiknak, vagy kérjék egy felnőtt segítségét akiben megbíznak, és biztosítsuk őket a támogatásunkról, hisz a visszaélésekkel szemben mindig van megoldás.
Az alábbiakban néhány kérdést és témajavaslatot vázolunk fel, amelyekkel beszélgetéseket kezdeményezhetünk a gyerekekkel:
A közösségi médiáról
- Melyik közösségimédia-felületek a legnépszerűbbek mostanában?
A kérdésünkben megnevezhetjük bármelyik oldalt, képet kaphatunk arról, hogy gyermekünk melyiket ismeri.
- Van olyan barátod, aki használja ezeket a felületeket? Ha igen, akkor melyiket? Együtt is szoktátok nézni a felhasználói fiókját?
Ezzel megismerhetjük a barátaik közösségimédia-használati szokásait, és megtudhatjuk, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak.
- Mit gondolsz, van előírt korhatár ezeknek az oldalaknak a használatához? Szerinted jó dolog, hogy gyerekek regisztrálhatnak ezekre a felületekre?
Fontos, hogy tisztában legyünk gyermekünk tájékozottságával és a közösségi oldalakat érintő véleményével is.
- Te melyik oldalra regisztrálnál és miért?
Ez persze csak akkor releváns, ha még nincs a gyermeknek felhasználói fiókja egyik felületen sem. Ha már korábban regisztrált és tudunk erről, akkor a kérdést ekképpen is átfogalmazhatjuk: Miért erre az oldalra regisztráltál? Mi tetszik benne?
Az adatvédelemről
- Mit gondolsz milyen a biztonságos jelszó? Jó-e, ha mindenhol ugyanazt a jelszót használjuk?
Beszéljünk arról, hogy milyen a biztonságos jelszó, miért fontos, hogy különböző jelszavakat használjunk, és hogy hogyan óvjuk meg a jelszavainkat az illetéktelenektől.
- Kik láthatják a bejegyzéseidet? Ismered az adatvédelmi beállításokat?
Fontos, hogy beszéljünk a posztok láthatóságáról! Ha nem ismeri a beállításokat segítsünk neki megtenni a megfelelő lépéseket a biztonságos internet és közösségimédia-használathoz vezető úton, és valószínűleg nekünk, felnőtteknek sem árt naprakésznek lennünk a témában. Tanítsuk meg a gyerekeinket hogyan védhetik meg a személyes adataikat!
- Mit gondolsz azokról, akik túl sok személyes információt osztanak meg magukról?
Érdeklődjünk az ismerősei és az ő bejegyzési iránt is, illetve beszéljünk azoknak az embereknek a posztjairól is, akiket a gyerekünk követ vagy kedvel.
Beszélgethetünk a posztok maradandóságáról, azoknak a másik ember életére gyakorolt hatásáról, vagy hogy milyen hatása lehet az egyes bejegyzéseknek a hírnévre.
- Hogyan teszel szert ismerősökre a közösségi oldalakon? Te jelölsz vagy téged jelölnek be?
Beszélgessünk az online veszélyekről, próbáljuk meg felkészíteni a gyerekeket, hogy felismerjék a nem helyén való, gyanús viselkedést, és hogy soha ne osszanak meg magukról személyes információkat olyan emberekkel, akiket személyesen nem ismernek.
A véleményvezérekről és online tartalmakról
- Milyen influencereket ismersz? Ki a kedvenced? Miért követed? Megmutatod melyik a kedvenc posztod/videód tőle? Mitől hiteles számodra ez az ember? Mit gondolsz az influencerek posztjai véletlenszerűen készülnek vagy felkészülnek 1-1 bejegyzés megírására? Mi a véleményed az ilyen jellegű tartalmakról és az ezzel járó ismertségről?
Kerüljünk képbe az online trendeket illetően, és kapcsolódjunk hozzájuk az érdeklődési körükön keresztül!
- Szoktál bejegyzésekhez hozzászólást írni? Mit gondolsz, mitől sértő egy komment vagy bejegyzés? Bele szoktad magad képzelni egy nem túl közkedvelt ismerősöd helyébe? Szerinted mitől lesz az interneten egyik ember nagyon népszerű a másik meg nevetséges? Te miket szoktál megosztani magadról? Magad készíted a képeidet vagy valamelyik barátodat kéred meg erre?
Beszélgessünk a netikettről, vagyis, az online térben használatos illemszabályokról vagy arról, hogy miért bántják könnyebben egymást az emberek a közösségi hálón? Beszéljünk a bejegyzések pozitív és az egyre gyakrabban előforduló negatív következményekről. Hívjuk fel a figyelmet az egymás közötti tartalomküldésben rejlő veszélyekre, azaz, hogy soha ne küldjön magáról olyan fotókat, amelyekkel könnyen visszaélhetnek mások, vagy nevetségessé válna tőle.
