Részletesen

A közösségi média négy alapvető jellemzővel írható le: közösségi (social), a felhasználók hozzák létre a tartalmakat (user-generated content), megosztásra (sharing) épül, és az interaktivitás (interactivity) élteti.

A közösség által megosztott tartalmak változóak lehetnek, ezek alapján soroljuk ide a videomegosztó oldalakat (pl. YouTube, Vimeo, Indavideó), a képmegosztókat (pl. Flickr, Google Photos), a tudásmegosztó oldalakat (pl. Wikipédia, Academia.edu), az aukciós oldalakat (pl. eBay, Vatera), a blogokat, fórumokat és sok mást. Ezekre az oldalakra a négy jellemző változó erősséggel igaz. Például a Flickr képmegosztó esetében a közösségi funkció gyengébb, mint a Facebook esetében.

A legnépszerűbb közösségi médiát a közösségi oldalak jelentik (a Facebooktól a TikTokig). Ezeken új barátokat és kapcsolatokat is szerezhetünk, de az offline is meglévő ismerősi hálózatunkkal is tarthatjuk a kapcsolatot, és megoszthatunk cikkeket, képeket, gondolatokat.

A ma népszerű közösségi oldalak története alig másfél évtizedre tekint vissza, de ennyi idő alatt teljesen átformálták a médiafogyasztás rendszerét. Első számú hírforrássá váltak, ami drámaian felnagyította az álhírek problémáját.

Ingyen használhatók, de üzleti modelljük a felhasználóknak mutatott, személyre szabott hirdetésekre épül.

A pontos célzás ígérete első számú hirdetési platformmá tette a közösségi médiát, így személyes kapcsolattartásunk mindennapos környezetét is átjárják a reklámok. Erőteljes jelenlétük képes feledtetni, hogy a közösségi oldalak nem közszolgáltatások, hanem magánvállalkozások, amelyekkel minden felhasználójuk szerződést köt. Vagy legalábbis a regisztrációkor beleegyezik valamibe, ami szerződésnek számít.

Média vagy nem média?

Mivel a médiaszolgáltatók hagyományosan különleges szabályozás alá esnek, döntő kérdés, hogy a közösségi média szolgáltatói vajon médiacégek-e vagy sem. A vállalkozások szerint nem. Bár a tartalmakat valóban nem ők állítják elő, és nem is szerkesztik, de algoritmusaikkal mégis sorba rendezik azt, amit a felületeken láthatunk. A közösségi irányelveket betartatva döntenek arról, mi maradhat, és mi milyen láthatóságot kaphat az oldalaikon. A tartalmakhoz kapcsolódó tevékenységükkel pedig vitathatatlanul (jelentős) bevételt termelnek.

Az Európai Parlament 2018-ban fogadta el az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS) módosítását, amely a szabályozás történetében először kiterjesztette a médiajog hatályát a videómegosztó platformokra is. Az irányelvet honosító hazai jogszabály készül. Hatályba lépése új eszközöket hozhat a közösségi oldalakon elszenvedett sérelmek kezelésében is.

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Fókuszban a gyermekjogok – 35 éves a New York-i Gyermekjogi Egyezmény

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom