Jog(aink) az interneten

• dr. Baracsi Katalininternetjogász

• Olvasási idő:

  10 perc

  Közzétéve:

  2022. január 13.

Az internetre és a való életre többen két külön világként tekintenek. E téves feltételezés alapján sokak fejében megfordul, hogy amit a világhálón teszek, annak nincsenek következményei. Nincs két külön világ. Ami az egyikben rossz, az a másikban is.

A jog egyszerre segít és véd minket, akár még önmagunktól is.

A digitális biztonsághoz való jog mindenkit megillet. Szülőként nem egyszerű szembesülni olyan helyzetekkel, ahol a gyermekünk akár áldozat, akár elkövető lehet, pedig az online tér épp ilyen.

Az adataink mi vagyunk

Az internet nem felejt, vagy mégis?

Sokszor elhangzik az a mondat, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az örök időkre ott marad. Ezért is érdemes végiggondolni, hogy mit, mikor és milyen formában teszünk közzé a világhálón. A nyilvános beállítások a közösségi médiában azt jelentik, hogy az egész világ hozzáfér az általunk közzétett tartalmakhoz.
Már a legkisebbnek is meg kell tanítani, hogy egy másik gyerekről, emberről:

• csak és kizárólag az engedélyével, hozzájárulásával lehet kép-, hang-és videófelvételt készíteni;
• az engedély nélküli felvételkészítés a személyiségi jogok (képmáshoz való jog) megsértését jelentik, amelyeket magánindítványra, a sértett feljelentése (gyerek esetében, szülő) nyomán kezd el vizsgálni a rendőrség;
• nem szabad senkit megalázó, bántó, sértő, kiszolgáltatott helyzetben ábrázolni;
• a viccből vagy épp bosszúból készített felvételek (egy mém esetében is) bizony jogi következményekkel járnak;
• szülőként is oda kell figyelnünk arra, hogy épp ne mi legyünk azok, akik egy ilyen felvételt osztunk meg (sharenting) a gyermekünkről, mert ezzel a későbbiekben akár mi tehetjük őt áldozattá.

Néhány havonta érdemes egoszörfölést (saját magunkra keresést) végezni szöveges és képes tartalmakra egyaránt. Ha pedig ekkor szembe jön velünk valami, ami nem a mi hozzájárulásunkkal vagy épp valótlanságot állítva került ki a világhálóra, akkor

élhetünk a felejtés jogával

(right to be forgotten). E jog elsődleges célja a magánszemélyek, azaz az egyének védelme. A hamis vagy elavult adatok károkat okozhatnak számunkra, így ez a jog a következmények alóli mentesítést célozza meg. 2014-ben az Európai Unió Bírósága döntésében kimondta, hogy az érintett kérésére (küldjünk magyar nyelvű emailt) a Google köteles törölni a róla szóló találatokat keresőmotorjából. Mindannyiunkat megillető jogosítvány, éljünk vele!

Jogi esetek

Új technológiák, új elkövetési formák

Az álhír (fake news) kifejezést az elmúlt időszakban elég sokat hallottuk. A megtévesztő, részben vagy egészben valótlan szöveges tartalmak után a deepfake kifejezést is fel kell vennünk a szótárunkba. Ilyenkor arról van szó, hogy egy már meglévő fénykép-, videó-és hangfelvétel a valóságtól teljesen eltérő tartalommal jelenik meg. A CGI és más mesterséges intelligencia alapú technikáknak köszönhetően szemünk-fülünk becsapásával elhitethetnek velünk olyan dolgokat, amelyek valójában meg se történtek. Az pedig, hogy néhány óra elteltével erre fény derül, az az internet világában már nagyon hosszú idő és gyakorta ezek után már nem is érdekel mindenkit az igazság. Jogi szempontból az előzőekben leírtak alapján már tudjuk, hogy ez személyiségi jogsértés, de ha ennek nyomán, a felvételen szereplőt további bántások érik, akkor akár testi sértésről, zsarolásról, zaklatásról is beszélhetünk.

Ami az interneten van, az mindenkié, vagy esetleg mégsem

Egy újabb tévképzetet szeretnék eloszlatni mindenki fejében. Az internetes tartalmak nem köztulajdonok. Egy alkotáshoz szerző (k), alkotói csapat (zenészek, filmes szakma képviselői) megfeszített munkája kell. Ha ezek a tartalmak részben vagy egészben felkerülnek, az internetre körültekintően kell eljárni.

• Egy házi dolgozat, beadandó esetében csak és kizárólag forrásmegjelöléssel járhatunk el. Egyéb esetben megsértjük az alkotók szerzői és szellemi tulajdonhoz fűzött jogait.
• Egy prezentációhoz mi sem egyszerűbb képi illusztrációt keresni a google-on. Önöknek is feltűnt már a képtalálatoknál a következő mondat: „A képek szerzői jogi védelem alatt állhatnak”. Ez bizony azt jelenti, hogy valaki ezt a képet elkészítette már előttünk, ez az ő művészeti alkotása, amit csak úgy nem használhatunk. Használat előtt kapcsolatba kell lépnünk a készítővel és akár anyagi ellenszolgáltatást is adnunk kell egy-egy felvétel jogszerű használatáért. Ha mégis engedély nélkül használjuk és ez a tulajdonost is eléri, akkor bizony akár komoly pénzösszeg megfizetésére is kötelezhetőek vagyunk.
• Használjunk ingyenes képmegosztó alkalmazásokat (pl. Pinterest) és mutassuk meg ezeket gyermekeinknek!

Nemcsak statikus képek, hanem zeneszámok, egész estés filmek, számítógépes játékok is felkerülhetnek a világhálóra. Törvényes és illegális (torrent, ncore) oldalakkal is találkozhatunk. A legális felületeken sokkal nagyobb biztonságban lehetünk mi magunk és okoseszközeink is. Hiszen itt az alkotók ingyenesen vagy egy kisebb összeg megfizetésével teszik jogszerűen elérhetővé számunkra a tartalmakat és nem kell aggódnunk, hogy megsértjük valakinek a szerzői jogait.

Az illegális oldalak esetében nagyobb az esély a rossz minőségű, hibás, kém-és/vagy vírusprogramokat magukba foglaló tartalmaknak. Bármilyen csábító is az „ingyenes letöltés”, a további károk orvoslása nem biztos, hogy pénztárcabarát. A hazai jogszabályok értelmében Magyarországon a saját használatú torrentezés nem bűncselekmény. De ha egy oldal új tartalom feltöltését, visszatöltését, az adott tartalom megosztását köti az ingyenes letöltéshez, akkor bizony már ismét szerzői jogi jogsértést követünk el, ami bűncselekmény. Egy ártatlan családi mozizásból így nagyon könnyen lehet magas összegű pénzbírság.

Cyberbullying, ahol bárki lehet áldozat és elkövető

Az online térben előforduló bűncselekmények sorában a legtöbbször az online bántalmazást emlegetjük, amely kortársak között és akár ismeretlen általi elkövetés formájában is megvalósulhat. A virtuális világban történik, a nap 24 órájában bántva vagy megalázva, vagy fenyegetve érezheti magát az ember. Bár a hazai jogszabályok között ilyen nevű bűncselekményt nem találunk, a hatályos szabályozás minden elkövetési formáját bünteti.

A téma pontosabb megértéséhez érdemes megnézni a flaming, a sztalkol, a szexting, a bosszúpornó, vagy éppen a catfishing szavak jelentését a Gyerekaneten szótárában.

Jogot erősítő digitális megoldások otthoni és iskolai környezetben

Ha figyelmesen végigolvassuk a fentebb leírtakat és beszélgettünk minderről gyermekeinkkel, akkor már egy lépéssel közelebb vagyunk a digitális biztonság eléréséhez. A jog világához szorosan kapcsolódik a szabályok és azok betartása. Gondoljuk csak végig életünk során hány szabályt kell követnünk. A digitális világban is fontos szerepe van a tiszta és világos helyzetek kialakításának. Azt azonban senki sem szereti, ha a feje fölött hoznak döntést és ráerőltetnek egy olyan dolgot, ami egyáltalán nem találkozik az igényeivel és szükségleteivel. A gyerekek esetében ez az állítás fokozottan igaz. A megoldás,

kössünk digitális szerződést és iskolai környezetben alkossunk digitális házirendet.

Ezek segítségével a generációk nem eltávolodnak egymástól, hanem egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Digitális szerződés

• Jogász közreműködése nélkül megköthető.
• A család minden tagjának álláspontja megjelenik a szerződésben.
• Közös, családi beszélgetés a digitális szokásokról.
• Kommunikáció, vitakultúra fejlesztése, érdekérvényítés.
• A végleges szerződés csak a család minden tagja által egyhangúan elfogadott pontokból áll.
• Nem hiányozhat a szerződésből, hogyha valaki bajba kerül az interneten, kérjen segítséget.
• A család minden tagja aláírásával hitelesíti a szerződést, ezzel magára nézve kötelezőnek fogadja el az abban foglaltakat.
• Közös családi életterünk (pl. konyha, étkező, nappali) egy jól látható pontján helyezzük el a szerződést, hogy a benne foglaltakra mindannyiunkat emlékeztessen.
• A siker kulcsa mindenki bevonása, így mindenki számára egyformán fontos lesz a szabályok betartása.
• A gyerek életkorának előrehaladtával érdemes felülvizsgálni és akár megváltoztatni a digitális szerződés egyes pontjait.

A digitális házirend elnevezés pedig az iskolai környezetre utal, ahol a meglévő házirendet érdemes kiegészíteni vagy egy különálló, önálló szabályzatot létrehozni csak az internethasználattal kapcsolatos dolgokra a diákok-tanárok-szülők hármasának bevonásával. Néhány tipp, hogy mi kerüljön bele.

• Iskolai okoseszközhasználat.
• Fénykép, videó-és hangfelvétel készítés szabályai.
• Iskolai élet a közösségi oldalakon.
• Tanári segítő team kialakítás az online bántalmazás és más internetes bűncselekmények kezeléséhez.
• Digitális médiaműveltséget fejlesztő iskolai foglalkozások szakkörök kialakítása.
• Állandó tanári továbbképzések és szülői fórumok szervezése digitális tudásunk szinten tartásához.