Hogyan védhetjük meg felelős felnőttként a gyerekeket a kortársak közötti online bántalmazástól?

Hét alapelvet javaslunk a probléma megközelítéséhez.

  1. Komolyan kell venni

    A legfontosabb annak tiszázása, hogy a gyerekek közötti online bántalmazást komolyan kell venni. Ne mondjuk, hogy „ez semmiség”, vagy hogy „ilyen a világ”, esetleg „velem is történt ilyen, de kibírtam”.

  2. Az egész közösség ügye

    A második alapelv, hogy ilyen esetekben a gyerekközösség minden tagja érintett, nem csak a bántalmazó és a bántalmazott, hanem a kívülállók, megfigyelők is. Rajtuk nagyon sok múlik (a hallgatásuk támogatja a bántalmazást, ahogyan az is, ha viccként kezelik az erőszakot, vagy ha félelemből nem tesznek semmit). Tehát reagálnunk kell akkor is, ha a gyerekünk nem közvetlenül érintett, de látja az erőszakot – és közösen végig kell gondolnunk mit tehetünk a helyzetben (kinek lehet szólni, mit lehet csinálni).

  3. Megelőzés

    Ezekről a kérdéskről beszélni kell  a gyerekekkel még mielőtt konkrét eset okozna bajt. S közösen át kell gondolni a lehetőségeket (kinek szólhatnak, mit tehetnek, ha bántják őket, vagy ha azt látják, hogy valakit bántanak). Milyen a kapcsolat az osztályfőnökkel? Kik a bizalmi személyek az iskolában? Van-e olyan kortárs, vagy idősebb gyerek, fiatal, akiben megbíznak? Ha nincsenek ilyen szereplők, akkor ismerik-e például a Kék Vonal  telefonszámait, elérhetőségeit, ahol akár anonim módon is segítséget kérhetnek? Az információ a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze.

  4. Bizalom

    Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen azzal, hogy kitől és hogyan kérhet segítséget ilyen esetben. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a bántalmazás ne maradjon rejtve, titokban se rövidebb, se hosszabb időre. Szülőként a gyerekkel kialakított bizalmi kapcsolat, a folyamatos kommunikáció, a figyelem, a megértés és az elfogadás a legjobb eszköz a kezünkben. Mindig bátorítsuk a gyerekünket arra, hogy mondják el, mi történik velük, és igyekezzünk úgy reagálni bajban is, amit a gyerek nem érez minősítőnek, vagy büntetőnek. Online bántalmazás esetén se tiltsuk el például a gyereket a nettől, ne vegyük el a telefonját, mert legközelebb nem fog majd szólni, ha baj van

  5. Kezelési technikák

    Lehetőség szerint tanítsuk meg a gyerekünket az online konfliktusok erőszakmentes megoldási technikáira. Például hogy bántó, sértő tartalmakra ne reagáljon azonnal (indulatból), hanem aludjon rá egyet. Ez a „24 órás szabály” segíthet elkerülni egy konfliktus eszkalálódását. Szintén hasznos, ha a gyerek tudja hogyan lehet egy-egy alkalmazáson belül valakit törölni, elrejteni, vagy letiltani. Tudnia kell hogyan jelezheti adott webes felület, vagy alkalmazás üzemeltetőinek a sértő tartalmakat, hamis profilokat, bántó kommenteket.

  6. Szülői minta

    A gyerekek számára a szülői minta minden viselkedés alfája és omegája. A szülői működésünk döntően befolyásolja, hogy hogyan fognak reagálni, kérnek-e segítséget, magukba fojtják-e a bánatukat vagy megosztják, kiállnak-e egy bántalmazott mellett vagy sem. Legyünk tisztában azzal, hogy milyen példát mutatunk!

  7. Jogi következmények

    Hasznos információ minden gyerek számára, ha tisztában van a tettei jogi következményeivel is. Beszéljünk a gyerekekkel arról, hogy ha betöltötték a 14. életévüket, akkor büntetőjogi felelősséggel tartoznak mindazért az online térben elkövetett bántalmazásért is, amit egy másik gyerek (vagy felnőtt) sérelmére követnek el. A zaklatás, a zsarolás, a fotókkal, videókkal vagy más adatokkal való visszaélés, valaki profiljának feltörése, más nevében kamu-profil létrehozása és ott sértő tartalmak megosztása, a másik emberi méltóságának megsértése mind-mind alapja lehet büntetőeljárásnak

A netről bántás is érkezhet

Ismerjünk meg néhány kifejezést, amelyek az internet sötét, barátságtalan, vagy éppen jogsértő jelenségeiről adnak hírt!

Megosztom