Online zaklatás: a "kis" erőszak is "nagy" erőszak
Gyurkó Szilviagyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője-
- Olvasási idő:
- 9 perc
- Közzétéve:
- 2020. május 11.
A gyerekek közötti fizikai erőszak, kiközösítés, csúfolás, érzelmi bántalmazás és a szexuális jellegű visszaélések sajnos sokakat érintenek. A kortárs bántalmazások vagy iskolai erőszak esetek ma már nem korlátozódnak az osztálytermekre, vagy a tanítási időre.
A konfliktusok az online térben (chaten, Viber csoportokban, Instagramon, stb.) is folytatódnak, vagy éppen ott kezdődnek, és kapnak erőre, hogy a személyes találkozáskor még nagyobb erővel sújtsanak le az áldozatra.
A gyerekek közötti bántalmazás lehet csoportos (amikor többen „rászállnak” valakire vagy valakikre), de lehet egyéni is, amikor két gyerek bántja egymást. De igazából mindegy is, hogy hogyan csoportosítjuk, vagy választjuk szét a kortárs erőszak helyzeteket, mert a fizikai bántalmazás ugyanúgy hat, mint az érzelmi, és az egyvalaki által elkövetett bántalmazás ugyanúgy fáj, mint amikor többen vesznek részt benne. Nincs tehát különbség aközött, hogy valakit megütöttek, fizikai fájdalmat okozva ezzel, vagy virtuálisan „csapták arcul” egy bántó kommenttel, megalázó megjegyzéssel, megszégyenítő fotó posztolásával.
Ami azonban jelentős különbség, az az, hogy milyen rendszerességgel válik valaki áldozattá, vagy milyen gyakran kerül bántalmazó helyzetbe, és hogy a többi gyerek, illetve a környezetükben lévő felnőttek hogyan reagálnak erre.
Nem azt súlyozzuk tehát, hogy mi történt (mert nincs „kis erőszak”, meg „nagy erőszak”), hanem hogy ki, hányszor, hogyan követte azt el, és hogy mit tettek, akik ennek tanúi voltak, milyen következménye volt az esetnek.
Az anonimitás és az azonnaliság az internet egyik legnagyobb előnye és legnagyobb veszélye
Ez az online bántalmazások esetén azért is fontos, mert bár a gyerekek általában az interneten is azokkal kommunikálnak és tartják a kapcsolatot, akiket személyesen ismernek, mégis sok népszerű alkalmazás (Instagram, TikTok, Youtube) lehetővé teszi, hogy olyanok is lássák, kövessék és kommenteljék a gyerek által megosztott tartalmakat, akiket személyesen nem ismer. Az anonimitás sokszor felbátorítja azokat, akik bántani akarják a másikat; illetve meggondolatlanná teheti a gyerekeket, és így akár akaratlanul is okozhatnak fájdalmat vagy bántást a másiknak.
A digitális eszközök ráadásul nagyon gyors, azonnali reakciókat tesznek lehetővé. Egy fotó elkészítése és megosztása három mozdulat. Egy megalázó komment begépelése kevesebb lehet mint öt másodperc, egy bántó vagy megszégyenítő reakciót közlő emojii elküldése három másodperc. A gyerekek általában is hajlamosak a túlreagálása és kedvelik a gyors tempót. Az online kommunikáció egyik jellemzője, hogy nincs idő átgondolni, ami történik, nincs lehetőség lenyugodni, nehezebb kilépni egy bántó / bántalmazó helyzetből.
Egy eset, amelyben a segítségünket kérték
Pár éve egy kézilabda klub edzője megkeresett, hogy az egyik kilencéves kislányt kiközösítették a többiek. Először csak az edzésre járók közös chat csoportjából tették ki, majd később létrehoztak egy olyan beszélgetést, aminek kifejezett célja ennek a kislánynak a csúfolása, megszégyenítése, a róla való pletykálkodás volt. Ez a virtuális kiközösítés nagyon hamar az edzésen is éreztette a hatását. Azok sem mertek barátkozni vele, akik a netes bántásokban igazából nem vettek részt, csak követték az eseményeket. Alig telt el egy pár hónap, és a kislány helyzete teljesen tarthatatlanná vált. Ekkor kért segítséget az edző.
Egy ilyen helyzetben már nincs könnyű vagy gyors segítség, mert a közösség minden tagja sérült valamiképpen, az áldozattá vált gyerek pedig hosszú ideje tartó, rendszeres bántalmazást, azaz zaklatást szenvedett el.
Milyen jeleket kellett volna hamarabb felismernie az edzőnek? S milyen tüneteket láthatott a bántalmazott gyerek szülője?
A bántalmazás tünetei és jelei egy közösségben, és amit otthon, szülőként érzékelhetünk belőle.
A gyerekek közötti kommunikáció, közösségi viselkedés megváltozik, gyakran verbálisan és nem-verbálisan is eldurvul.
Ha a felnőtt ezzel kapcsolatban kérdést tesz fel, a gyerekek kitérő, vagy nehezen hihető választ adnak, az érintett gyerek is azt mondja: Nincs semmi baj..
Az érintett gyerek viselkedése egyik pillanatról a másikra, különösebb ok nélkül megváltozik (nyílt gyerekből visszahúzódó, csendes gyerekből harsány lesz).
Az érintett gyerek egyre többet hiányzik az iskolából és vannak olyan rosszullétei, amelyek racionálisan nem indkolhatóak.
A gyerek iskolai teljesítménye leromlik, nem képes koncentrálni, elveszíti motiváltságát.
Nem tud aludni, nem akar enni.
A kortársi kapcsolatokat kerülni kezdi, nem akar személyesen is találkozni azokkal, akik bántják.
A gyerek digitális aktivitása radikálisan lecsökken, különösebb indoklás nélkül profilt vált, letörli magát, ott hagy egy online játékot.
A gyerek mély és vigasztalhatatlannak tűnő szomorúságba süpped, az az érzése a szülőnek, hogy a gyereke elszigetelődött
A gyerek általánosságban arról kérdezi a szülőt, hogy mit tegyen, ha valaki bántja, hogyan védheti meg magát.
Hasznos információ minden gyerek számára, ha tisztában van a tettei jogi következményeivel is. Beszéljünk a gyerekekkel arról, hogy ha betöltötték a 14. életévüket, akkor büntetőjogi felelősséggel tartoznak mindazért az online térben elkövetett bántalmazásért is, amit egy másik gyerek (vagy felnőtt) sérelmére követnek el. A zaklatás, a zsarolás, a fotókkal, videókkal vagy más adatokkal való visszaélés, valaki profiljának feltörése, más nevében kamu-profil létrehozása és ott sértő tartalmak megosztása, a másik emberi méltóságának megsértése mind-mind alapja lehet büntetőeljárásnak.
