VPN (Jelenség, fogalom)

A VPN egy alagút az interneten: beleöntjük a forgalmunkat, így megvédve a kíváncsi szemektől. Elkerülhetjük vele a cenzúrát, eltitkolhatjuk, honnan netezünk, vagy nézhetünk olyan focimeccseket, amiket egyik tévé sem közvetít.

Részletesen

Az internetes címek közvetlenül nem tartoznak földrajzi címekhez. Azaz az internetszolgáltató által a gépünknek kiosztott négy számjegyből (vagy hat, tizenhatos számrendszerben megadott számból) álló címhez közvetlenül nem köthető egy utca és egy házszám. Magyarul, a 188.6.2.105-ös IP-cím alapján nem mondja azt egy gép sem, hogy Budapest, Velence utca 2. Vannak viszont olyan adatbázisok, amelyek viszonylag pontos, város vagy akár kerület szintű címzést tesznek lehetővé.

Ilyen pontossággal pedig már lehet korlátozásokat bevezetni. Például a Netflix vagy a Spotify streamingszolgáltatók is így döntik el, hogy jogosultak vagyunk-e megtekinteni és meghallgatni bizonyos műveket. Ha a cégnek van joga egy filmet Ausztriában terjeszteni, de Magyarországon már nem, akkor korlátozást az IP-cím alapján üzemeltethet. A tiltás azonban nem csak popkulturális termékeket zárhat el a netezők elől. A „kínai nagy tűzfal” nyugati hírforrásokat, blogszolgáltatókat és egyéb információs forrásokat tesz elérhetetlenné az ország lakói elől. Még a Google keresőjét vagy a Gmail levelező szolgáltatást sem lehet használni a nagy tűzfalon túl.

Az ilyen szűrők áthágására szolgál a virtuális magánhálózat (virtual private network, VPN) nevű technológia. VPN-t használva lényegében egy másik számítógéphez kapcsolódunk titkosítva, és a külvilág számára úgy tűnik, mintha ott lennénk, ahol ez a másik szerver van. A legegyszerűbb úgy elképzelni, mint egy telefonhívást. A telefonhálózat lehetővé teszi, hogy a tér egy másik pontján beszéljünk. Pont ugyanezt tudja böngészéssel a VPN. Azaz egy VPN-t használó magyar is megnézheti a kizárólag a briteknek szánt focimeccseket, ha a bankkártyáját elfogadja a rendszer, akkor előfizethet a Disney+-ra, hogy hogy megtudja, sikerül-e szétlőni a Halálcsillagot a lázadóknak.

A technológiának nem csak a korlátozások megkerülése az egyetlen felhasználási területe. Mivel a VPN titkosított kapcsolatot hoz létre, így a nem biztonságos hálózatokról (például wifi a kávézóban, reptéren) feljelentkezve is nyugodtan használhatunk netbankolást és egyéb jelszót igénylő szolgáltatásokat.

Normál esetben nem ajánlott a kávézóból bankolni, VPN-en keresztül azonban nem fenyegetik a hackerek az adatainkat.

Mivel a VPN-t szolgáltatásként vesszük igénybe, természetesen fizetős. Egyes böngészők, például az Opera biztosít a netezéshez használható ingyenes kapcsolatot. Ez viszont videó nézéshez nem elég gyors. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy az ingyenes szolgáltatások üzemeltetéséhez szükséges pénzt gyakorta a felhasználói adatok értékesítésével teremtik meg. Érdemes tehát olyan cégtől vásárolni VPN-t, amely korábban már bizonyította, hogy megbízható. A teszteken rendre magasan végző ProtonVPN vagy a NordVPN például ilyen. A legalaposabb, viszont ritkábban frissülő, összehasonlító tesztet pedig az amerikai Wirecutter oldalon lehet megtalálni:

VPN-tesztek