Részletesen

A streaming lényege az anyagok (legyen szó filmről vagy zenéről) darabokban történő továbbítása. Míg korábban egy film megtekintéséhez vagy egy zene meghallgatásához az egész állományt le kellett tölteni, az új technológia lehetővé teszi, hogy csak az épp nézendő pár perc legyen ott a fogyasztó merevlemezén. Streamelni olyan, mintha az egész kenyér hazacipelése helyett, amikor szükségünk van rá, megjelenne egy-egy szelet a kenyértartóban. A módszert alapvetően nem csak a felhasználók kényelme miatt alakították ki. Azáltal, hogy a tartalomfogyasztó gépén nincs ott a teljes anyag, nehezebben jutnak ki a kalózokhoz ezek a tartalmak. Hátránya, hogy az internet kihagyására vagy lelassulására a streamingtechnológia nagyon érzékeny.

Sorozatos sikerek

A kétezres évek közepétől több vállalkozás is kínált online elérhető videotékát, de a legnagyobb lendületet közülük is a Netflix vette. Mivel a streaming üzleti modellje a havi előfizetési díjon alapul, a fizető felhasználók számára vonzó volt, hogy reklámok nélkül élvezhetik a szolgáltatást, és a „kölcsönzéshez” a lakásból sem kell kilépniük.

Az eredetileg csak streamingszolgáltató Netflix 2012-ben kapcsolódott be a sorozatok gyártásába is, amit az azonnali közönségsiker, a dinamikusan növekvő előfizetői kör és a szakmai elismerés is igazolt. A streamelhető tartalmak gyártásában és forgalmazásában a Netflix legfőbb versenytársai ma a Hulu, az HBO Go, a Youtube Premium (korábban Red), valamint a jelentős online kereskedő és felhőszolgáltató Amazon (Amazon Prime Video). A verseny 2019 novemberében még tovább élesedett, amikor a Disney+ streamingszolgáltatása is elindult, amely a Disney saját márkanevén forgalmazott tartalmai mellett a Marvel- és Star Wars-univerzumok darabjait, valamint a Pixar és a NatGeo filmjeit is kínálja. A Disney néhány éven belül minden nem általa birtokolt platformról kivezeti a tartalmait, így a hagyományos televíziók programjából is eltűnnek majd ezek a filmek.

Lejátszási lista

A fiatalok egyre kevésbé töltik le a zenéket, amiket útközben, otthon, vagyis bárhol hallgatnak, hiszen a Spotify, az Apple Music, a Deezer vagy az egészen friss YouTube Music Premium révén havi díjért (vagy reklámtámogatott modellben ingyen) streamelhetik őket. Néhány éve a zenei kiadói ipar már az arany- és platinalemezek listájában is figyelembe veszi az online hallgatási adatokat (pár ezer stream ér egy albumeladást). Meglepő, de a zenei streaming térnyerése nemcsak a fogyasztói, hanem az alkotói gyakorlatra is kihat. Az új slágerek egyre rövidebbek, az alkotók pedig egyre inkább a közösségi médiából építkeznek.

Felhőjáték

Akit mások játékmenetei, esetleg e-sport-versenyek érdekelnek, vagy maguk közvetítenék, ahogy játszanak, leggyakrabban a Twitch oldalát használják, amely a YouTube partneri szerződéseihez hasonlóan részesedést ad a reklámbevételekből a kiemelkedő forgalmat generáló közvetítőknek. A modell annyira sikeres, hogy megjelentek a konkurens szolgáltatók, akik a videojátékos sztárok (például Ninja) átcsábításával igyekeznek relevánssá válni.

Még izgalmasabbnak ígérkezik az online játékok közelgő hulláma, hiszen a streamingtechnológia lehetővé teszi azt is, hogy tévénken vagy mobil eszközeinken, saját PC vagy konzol nélkül játsszunk látványos játékokat a felhőre, vagyis távoli szerverek számítási kapacitásaira támaszkodva. Havidíjas megoldások és termékcsomagok várhatók hozzá a Microsofttól (xCloud), a Google-től (Stadia) és egyes játékfejlesztőktől is. A megoldás egyelőre kipróbálásra vár. Az biztos, hogy az otthoni sávszélességen egyre több különböző szolgáltatás lesz kénytelen osztozni.

Élőben jelentkezünk

Az élő streaming révén bármelyikünk viselkedhet tévécsatornaként, és közvetítheti életét a világnak. A legnépszerűbb közösségimédia-platformok a Facebook Live-val és YouTube Live-val nemcsak ezt a privát igényt szolgálják ki, de a hagyományos televíziók versenyébe is belépnek.

Ma egy mobiltelefonnal bárki olyan adást tehet ki az internetre, amire pár éve még csak egy tévés közvetítőkocsi volt képes.

Az élő közvetítések teljes demokratizálódása kézenfekvő kérdéseket vet fel. Milyen valós idejű ellenőrzésre képes egy vállalat egyszerre akár sokmilliónyi „csatorna” élő műsora felett, ha valamelyikben törvénysértő, erőszakos, felzaklató események történnek? És az ilyen médiatartalmak, egy öngyilkosság, bántalmazás vagy merénylet felvételei hogyan vonhatók ki utóbb a forgalomból, ha bárki rögzíthette őket?

Források és kapcsolódó cikkek:

• Helyzetkép az SVOD piacról
• Szakértők beszélgetése a streaming hatásáról a popzenére (angolul)
• A legnépszerűbb magyar Twitch-csatornák 
• A Facebook reakciói az új-zélandi terrortámadás után:

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Miről beszélgessünk gyermekünkkel, mire figyeljünk, mielőtt regisztrál a közösségi médiában?

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom