Gyerekek a streaming platformokon – Mi védi őket a 12-es karikán túl?

• Aniot Lauragyermekvédelmi koordinációs munkatárs

• Olvasási idő:

  8 perc

  Közzétéve:

  2025. február 12.

A digitális eszközök és a közvetítés módja változhat, de a filmnézés örökzöld formája a kikapcsolódásnak gyermekek és felnőttek körében egyaránt. A streamingszolgáltatók elterjedésével megváltoztak filmnézési szokásaink. Már nem egy csatorna által meghatározott műsorrendhez igazítjuk a napi programot, nem kell heteket várni egy új epizódra, és nem kell a reklámszünet végére visszasietni a képernyő elé. De mi a helyzet a jól ismert tizenkettes karikával? Hogy érvényesülnek a korhatár-besorolási kategóriák is mi egészíti még ki ezeket a Netflixen és társain?

Hogyan „tévéznek” a fiatalok?

A hagyományos tévékészülékek mellett a gyermekes háztartások közel háromnegyedében található laptop, több mint felében okos TV, és 40 százalékában tablet. A szinte minden háztartásban jelen levő okostelefonokon kívül ezek az eszközök is alkalmasak arra, hogy böngészőn vagy alkalmazáson keresztül elérjük a streamingszolgáltatásokat.

Hazánkban 2022-ben a legnépszerűbb ilyen felület a Netflix volt, ezt a ma már Max nevet viselő szolgáltató követte, harmadik helyen pedig a Disney+ végzett. Mindhárom felületről elmondható, hogy népszerűbbek a hazai streamingszolgáltatóknál, mint a TV2 Pay, az RTL+ vagy a Filmio, illetve a gyermekes háztartásokban jellemző, hogy a kiskorúak is nézhetnek rajta tartalmat.

Bár a YouTube nem tartozik a streamingszolgáltatók közé, de szintén érdemes figyelnünk rá, mivel különösen népszerű már nagyon korán a fiatalok körében a rövidebb videók, mesék ingyenes elérhetősége okán.

Új megoldások: szülői felügyelet és speciális beállítások

A hagyományos tévénézés során megismert, a kiskorúak védelmét célzó korhatár-besorolási megoldásokat a streamingfelületeken számos egyéb lehetőség egészíti ki.

A már ismert kategóriák mellett például a Max és a kevéssé elterjedt Skyshowtime is alkalmazza a holland médiahatóság által kifejlesztett Kijkwijzer tartalombesorolási jelölésrendszert, amely tájékoztatja a nézőt arról, hogy milyen jellegű a gyermekekre káros tartalom az adott műsorszámban.

A szolgáltatók kivétel nélkül biztosítják a gyerekprofil kialakításának lehetőségét, akár azon belül korosztály megadását. A gyerekprofil védelmét a felhasználóhoz tartozó többi profil zárolása is fokozza, így a felnőtt közönségnek szóló tartalmak csak jelszóval érhetők el. A gyermekeket a saját profiljuk felismerésében személyre szabható avatarok segítik.

A kiskorúak számára nem megfelelő tartalom szűrése mellett a képernyő előtt töltött idő csökkentésében is segítik a szülőt a szolgáltatók azzal, hogy a sorozatok következő epizódjának automatikus lejátszás funkciója is kikapcsolható.

Hogy használjuk a streamingszolgáltatók beállításait?

Ahogyan látjuk, a Netflix, a Max és a Disney+ is számos olyan beállítási lehetőséget kínál, amelyek kiegészítik a korhatár-besorolási gyakorlatot. Ez segítség lehet a szülő, gondviselő számára abban, hogy a gyermekét megfelelően meg tudja óvni a filmnézés káros hatásaitól, beleértve a nem megfelelő tartalmat és az ideálisnál magasabb képernyőidőt. Ehhez viszont az kell, hogy a szülő ismerje az általa használt felület szülői felügyeleti beállításait, és azokat képes legyen tudatosan alkalmazni.

Fontos azonban, hogy a szülői stratégia a streamingszolgáltatások használatakor se korlátozódjon a platform beállításaira.

A szülői felügyeletet kiegészítheti egy közösen kialakított digitális házirend, amit a család minden tagja tiszteletben tart. Emellett fontos lehet a személyes felügyelet, különösen a kisebbek számára: jelöljük ki a közös tereket a filmes kikapcsolódás helyeként, így képet kapunk arról, hogy milyen tartalmakkal találkozott a gyermek.

Ha a gyermek egyedül ül képernyő elé, szánjunk időt arra, hogy közösen dolgozzuk fel a látottakat, ezáltal megismerjük preferenciáit, és azt is észrevesszük, ha esetleg egy műsorszám negatívan érintette őt, így a „tévézés” építő jellegű szórakozás marad mindenki számára.

Legyen a filmezés közös időtöltés, egy olyan élmény, amiben a családtagok osztoznak. Ez jelentheti azt, hogy együtt választanak ki filmet a szülők és a gyerekek, hogy aztán a látottak alapján beszélgetés alakulhasson ki, ami a gyereket is érintő eseményekhez kapcsolódik. De kérdezhetjük gyermekünket a preferenciáiról:

• Mit szeret az adott filmben vagy sorozatban?
• Ki a kedvenc karaktere?
• Milyen műfajokat igyekszik kerülni?

Az ilyen jellegű kapcsolódás segítségével teljesebb képet kaphatunk a gyerek személyiségéről, miközben az is kiderül, ha egy tartalom erősen hat rá negatív vagy pozitív irányban.

A médiatartalmak sokszor dolgoznak fel olyan jelenségeket, amelyek jellemzők a célcsoportra, hiszen a fiatalok ezekhez tudnak személyesen is kötődni. Kérdezzünk rá, hogy egy-egy jelenet közel áll-e a gyermek valóságához, érte már-e őt hasonló tapasztalat. Kisebbek esetén ilyen beszélgetés témája lehet a valóság és a fantázia elkülönítése.

Miért fontos időt szánni a filmezés felügyeletére?

Az NMHH 2021-es Digital Parenting kutatása azt mutatta, hogy a különböző online ártalmak közül a káros tartalmak azok, amelyek esetében a 11-16 éves válaszadók legkevésbé tudnak aktívan védekezni, akár elkerülni azokat. Magyarázhatja ezt az is, hogy ezekben az esetekben a tartalom jelentésén kívül kevés lehetőségük van cselekedni, viszont mindeközben egyfajta passzivitásra, kiszolgáltatottságra is utalhatnak az eredmények. A gyermekek nem minden esetben tudják megítélni, hogy milyen tartalmak ártalmasak számukra, ezen kívül a gyermeki kíváncsiság miatt is fogékonyabbak az idősebb korosztálynak szánt műsorokra.

Az említett kutatás arra is rávilágít, hogy ha a szülőnek van aktív stratégiája a gyermek digitális létét illetően, akkor a gyermek kockázatos helyzetben gyakrabban hoz helyes döntést, ideértve a segítségkérést is. Azokban a családokban, ahol a szülő foglalkozik a káros tartalom elkerülésével, a gyermek életkorának, személyiségének megfelelő programok kiválasztásával, a gyermek is jobban szem előtt tarthatja, hogy nem minden műsorszám való neki.

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatalok rendkívül találékonyak, és gyakran rendelkeznek olyan felhasználói ismeretekkel, amelyek segítségével könnyedén megtalálják a kiskapukat, így kijátszva a szülő védelmező törekvéseit. Mégsem hiábavaló a szülői felügyelet alkalmazása, a tartalomelérés korlátozása, mert éppen ezzel tudjuk kiküszöbölni azt, hogy a gyermek véletlenül találkozzon olyan, számára káros tartalommal, amelyet nem keresett, és amelyet egyébként nem látott volna.

Mi a biztonságosabb: a TV vagy a streaming?

A streamingszolgáltatók biztonsági beállítási lehetőségei sokszínűek és platformonként eltérnek, míg a hagyományos TV-adásban egyszerű és egységes rendszer védi a kiskorúakat.

Ha a szülő nem tud időt szakítani a beállítások alkalmazására, a hagyományos televízió megfelelő csatornáinak és a tévénézés idejének megválasztásával önmagában minimálisra korlátozódik annak az esélye, hogy a gyermek számára nem megfelelő tartalmat lát.

A streamingfelületek kiskorúakat védő beállításainak megismerése valóban időigényes, cserébe viszont biztosan csak az adott gyermek életkorának megfelelő tartalmak kerülnek a képernyőjükre, miközben magukénak érezhetik a felületet. Épp ezért érdemes időt szánni a beállítások alkalmazására minden általunk használt platformon, így a gyerekek – az ajánlott képernyőidőt és egyéb kereteket is figyelembe véve – biztonságosabb környezetben élvezhetik a médiatartalmakat.