Mém (Viselkedésre utaló elnevezés)

„Hitler kiborul” videók különböző feliratokkal. A barátnője kezét fogó, de más nő után bámuló srác fotója. Morcosan néző macska. A mémek olyan interneten terjedő vizuális gegek, amelyeket több helyzetre lehet alkalmazni.

Részletesen

Az internet lehetővé teszi, hogy a kommunikációt képi és videós eszközökkel is kiegészítsük. Nem csak kész képekkel ráadásul, hanem olyanokkal is, amiket a helyzetnek megfelelően módosítottunk. Különösebb informatikai előképzettségre sincs szükség ahhoz, hogy egy kép- vagy videószerkesztővel, vagy egy mémkészítő oldallal létrehozzuk a szükséges képet.

 A szoftver azonban csak az egyik oldala ennek a kulturális jelenségnek. A másik, hogy az elmúlt évtized során kialakult egy könyvtárnyi olyan kép és videó, amelyet a netezők többsége ismer, és amelyek nagyon határozott jelentéssel rendelkeznek. A fentebb említett más nőt bámuló férfi fotóját úgy lehet alkalmazni bármilyen helyzetre, hogy a vicc csattanója előre megvan. Csak a szereplők felé kell írni például, hogy mit jelképeznek. Legyen a barátnő feje felett, hogy diétás ebéd, a megbámult felé írjuk oda, hogy hamburger, és kész is a vicc.

A mémek instant, előregyártott poénok.

Bár a mémek mai formájukban az internet megjelenésével, leginkább a kétezres évektől váltak egyre népszerűbbé, a mém fogalmát Richard Dawkins etológus, evolúciós biológus „Az önző gén” (The selfish gene) c. 1976-os művében vezette be. Dawkins megfigyelte, hogy a kultúra alapegységei (mint például a vírusok, a társadalmi és kulturális járványok, a viccek, a slágerek vagy éppen a divat) a génekhez hasonlóan terjednek, így a gén analógiájára mémnek nevezte el a kulturális átadás, az utánzás, az imitáció egységét.

Karakter, tánc és kihívás

Ma a mémekről leginkább az internetes mémek jutnak eszünkbe, mint például a grumpy cat (morcos macska), aki köré már egy teljes üzletág épült; a Magyar Troll Közösség logójául is választott troll face; vagy a magyar villamosmérnök, Arató András arcképével elhíresült Hide the Pain Harold. A mozgóképes mémek ismert példái a népszerű zeneslágerek mutálódó paródiái (mint a YouTube öt éven át legnagyobb megtekintéssel bíró dél-koreai lovacskázós-táncos megahitje, a Gangnam Style, vagy a toplista elején azt váltó, bizarrabbnál bizarrabb jelmezekben koreografálatlan mozgásra buzdító Harlem Shake). A videós mémeknek kreatív táptalajt kínálnak az utóbbi években felfutó internetes kihívások is, mint például a jegesvizes-vödrös kihívás, az Ice Bucket Challenge, vagy a nyilvános helyeken való vízszintes hasonfekvés legkülönbözőbb változatait megörökítő planking.

Mémfluenszer

A mémek népszerűségében rejlő erőre az utóbbi időben kezdett rákapni a marketingkommunikációs szakma is, kitermelve az első mémfluenszereket, akik – a klasszikus influenszerekkel ellentétben – saját arcuk helyett vicces posztokkal és mémekkel töltik fel a közösségi médiát (így például Tibi atya, a TrollFoci vagy Vágvölgyi Noémi).

Hangot a köznek

A mémek viszont sokkal többek egy jó poénnál vagy egy vicces videónál: egy kortárs kulturális működési mód lenyomatai, hangot adnak a közvéleménynek, és formát, műfajt, csatornát kínálnak ahhoz, hogy egy könnyen használható sematikus eszközkészlettel a média, a közügyek vagy akár a politika történéseire és eseményeire gyorsan reagálhassunk. Akár mi, átlagfelhasználók. De a mémek jelentőségét hirdeti, hogy az utóbbi évek választási kampányaiban a politikai kommunikáció eszközévé válva, a hivatalos kommunikációs stratégia elemeként is felbukkantak.

Kié és ki felel érte

Természetüknél fogva a mémek rendesen feszegetik is a szólásszabadság alapjoga és a szerzői jog védelme közötti határvonalat. A többszörösen módosított, majd továbbosztott szöveges képecskék esetében ugyanis nem egyértelmű, kié a szellemi tulajdon és a szerzői jog, s az sem mindegy, ki felel a megosztott tartalomért. Hosszas jogalkotói tanácskozás után az Európai Parlament végül 2019 tavaszán véglegesítette az interneten érvényes szerzői jogi szabályokról szóló szigorító irányelvét, aminek hatálya alól végül kivonta a mémeket és a gifeket is. Eszerint idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia céljából továbbra is (sőt, az eddiginél nagyobb védelem mellett) létrehozhatók és tovább oszthatók egyébként a szerzői jog védelme alá tartozó tartalmak, köztük a mémek is.

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom