Egy gyermekekre káros trend - a lengyel "Szon patrol" jelenség tanulságai

A közösségi média új arca: trendek, amelyek bántanak, megszégyenítenek és félelmet keltenek
A digitális platformokon, különösen a közösségi médiában, időről-időre feltűnnek olyan jelenségek, amelyek ártatlan(nak tűnő) szórakozásnak indulnak, ám hosszútávon a valóságban súlyos következményekkel járhatnak. Az egyik ilyen negatív trend a „Szon Patrol” néven ismertté vált TikTok-irányzat, amely Lengyelországból indult, és gyorsan elterjedt a fiatalok között. Jelenleg több, mint 12 ezer ilyen videó került már fel a különböző közösségi média platformokra.
Ennek a jelenségnek a lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „járőrökként” figyelik a lányok öltözékét. A megfigyelés során fotó- és videófelvételeket készítenek róluk, majd az elkészült anyagokat nyilvánosan teszik közzé a különböző közösségi platformokon, különösen a TikTokon, megalázó kommentárokkal kísérve. Bár ez a tevékenység elsőre esetleg tréfásnak vagy ironikusnak hat, valójában nyilvános megszégyenítést, zaklatást és gyermekjogi sérelmet valósít meg egyidejűleg.
A célponttá váló lányok komoly félelmet, szégyent és szorongást élnek át. A források szerint sokan közülük e jelenség miatt elkerülik az iskolát vagy más nyilvános helyeket, attól tartva, hogy ők lehetnek a trend következő áldozatai.
Miért nem ártatlan játék?
A „Szon Patrol” veszélye abban rejlik, hogy egy látszólag „vicces” trend valójában olyan gyakorlattá válik, ahol az érintett lányok kiszolgáltatottá válnak, hiszen sem a felvételek készítését, sem a közzétételt nem tudják megakadályozni. A megszégyenítés mély pszichés nyomot hagyhat bennük, ami már önmagában indokolja, hogy a jelenséget gyermekvédelmi ügyként kezeljük.
Gyermekjogi sérelmek és jogi aggályok
A pszichés hatásokon túl a jelenség egyik legnagyobb problémája, hogy alapvető jogokat sért. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény világosan kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a méltósághoz, a magánélet tiszteletben tartásához és a bántalmazástól való védelemhez. Az említett lányok megszégyenítése nem pusztán kellemetlen élmény: emberi méltóságuk csorbul, hiszen nyilvánosan alázzák meg őket. A magánélethez és személyes adatok védelméhez való joguk is sérül, mert a képmásuk – amely személyes adatnak számít – hozzájárulásuk nélkül kerül nyilvánosságra. Nem elhanyagolható a nemi diszkrimináció kérdése sem. A trend kifejezetten a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a fiúk „ellenőrizhetik” és „felügyelhetik” a lányok viselkedését, ami ellentétes az egyenlő bánásmód elvével. Ez nemcsak gyermekjogi, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat.
Mit tehetünk a „Szon Patrol” jelenséghez hasonló trendek magyarországi felbukkanása ellen?
Tekintettel arra, hogy a jelenség komoly gyermekjogi kérdéseket vet fel több szereplőnek is felelőssége van abban, hogy a gyerekek ne váljanak kiszolgáltatott áldozatokká.
A szülők elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. Fontos, hogy a gyerekek tudják: ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bizalommal fordulhatnak a szüleikhez.
Pedagógusoknak szintén kiemelt szerepük van. Az iskolai közösségekben fontos felismerni és ismerni annak a jeleit, ha egy diák áldozattá válik. Az osztályfőnöki órákon, digitális kompetenciafejlesztés keretében érdemes sort keríteni arra, hogy a gyerekek megtanulják mi számít online bántalmazásnak, és hogyan lehet ellene fellépni.
Hatóságoknak és szakmai szervezeteknek – köztük az NMHH-nak – a figyelemfelhívás és a prevenció az egyik feladata. Az EU új digitális térre vonatkozó szabályozása (DSA) is kötelezi a nagy platformokat, így a TikTokot arra, hogy eltávolítsák a káros tartalmakat és kiemelten védjék a kiskorúakat.
A gyerekeknek maguknak is fontos tudniuk: nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja vagy megszégyeníti őket akár az interneten, akár az offline világban. Joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat és a biztonságukat.
Összegzés
Szülőként és gyermekként is tisztában kell lennünk azzal, hogy az online térben történő sérelemokozásnak is súlyos jogi és etikai következményei lehetnek, amelyek megelőzése össztársadalmi feladat. Ebben az elrettentő példaként szolgáló esetben a fiatal fiúknak természetesen joguk van véleményt nyilvánítani, de nincs joguk magukat hatóságként feltüntetni, másokat megszégyeníteni, zaklatni vagy engedély nélkül közzétenni a róluk szóló képeket, vagy videós tartalmakat.
Egy olyan jelenségről van szó, amely több jogsértést valósít meg és erősíti azokat a társadalmi mintákat, amelyek hosszú távon is kártékonyak lehetnek. A megoldás közös felelősség. A gyors reagálás, a tudatosítás és a megelőzés egyaránt kulcsfontosságú.