Részletesen

A Google az egyik tipikus digitálisplatform-szolgáltató cég. Bár eredetileg keresőnek indult, mára ezernyi más szolgáltatást is nyújt. A vállalatot 1998-ban alapította két egyetemista. Története a tipikus amerikai startupsiker.

A kétezertízes évek kezdetére a Google jelentősen kibővítette az addigi keresésre és hirdetésre épülő üzleti modelljét. Egy startup felvásárlásával és a termék továbbfejlesztésével az Office-hoz hasonló irodai programcsomagot (Google Docs, Sheets, Slides) kezdett kínálni. Elindította az akkor hihetetlennek tűnő tárhellyel rendelkező levelezőrendszerét, a Gmailt. Majd ezt kiegészítette naptár (Google Calendar) és a felhőtárhely (Google Drive) szolgáltatással is, amivel már egy vállalat legtöbb mindennapi digitális igényét ki tudja szolgálni. De van a cégnek mesterségesintelligencia-megoldásokkal működő fordítóprogramja (Translate), illetve több térképes terméke (Maps, Waze, Earth). A Google tulajdonában áll a legnépszerűbb videómegosztó, a YouTube is. Mára egy teljes munkanapot végig lehet úgy csinálni, hogy az ember csak Google termékeket használ.

A cég fejleszti továbbá az Android nevű mobil-operációsrendszert, a Google Chrome böngészőt, a Chromecast tévéokosító eszközt és a hardvergyártókkal együttműködve piacra dobott Chromebook laptopok szoftverét is. A Chromecast mellett komolyabb eszközökkel is kiveszi a részét az okosotthon forradalomból a cég. A Google Home hangvezérelt otthoni asszisztens és a kapcsolódó ökoszisztéma segítségével hangvezérelhető lámpákkal, fűtéssel, hangrendszerrel vagy függönnyel szerelhető fel a lakás. A Google egyike a világ öt legnagyobb tőzsdei értékű vállalatának (a Facebook, az Amazon, a Microsoft és az Apple mellett), amelyek együtt a digitális ökoszisztéma szoftveres pilléreit adják.

2015-ben új szerkezetet kapott a vállalat, egy Alphabet nevű holdingcég alá szervezték be az összes Google-céget.

Honnan van minderre a pénz?

Az egymásba nyíló alkalmazások adattömegei egészen pontosan rajzolják ki a személyes profilunkat, és teszik lehetővé a perszonalizált hirdetések felkínálását bárhol, bármikor. A mai napig az Alphabet leányvállalatok legkomolyabb bevételi forrása a hirdetések megjelenítése. Emellett az Android operációs rendszerért, az okoseszközökhöz tartozó alkalmazásboltok üzemeltetéséért és felhő-szolgáltatásokért is kér még pénzt a vállalat.

Minden, ami adat

Az Alphabet kevésbé ismert leányvállalatai a jövő lehetőségeit kutatják és a jövő termékeit fejlesztik, mindenütt a nagy adatmennyiségek elemzésére építve. Ezek egy része termékként is megjelenik a piacon. Ilyen például a Nest termosztát, biztonsági kamerák és füstérzékelők. Vannak hosszabb kifutású, bizonytalan végű projektek is, mint az öregedést kutató Calico vagy a teljesen sci-fi ötletekkel foglalkozó X Development.

Vagyis a cég már azt a jövőt is igyekszik elképzelni, amikor a kapitalizálható adatainkat nem feltétlenül a netes böngészéseink termelik, hanem a testünk vagy a lakásunk.

Az új adattömeg a régi adattömeggel együtt óriási erőfölényt garantálhat az Alphabetnek abban a jövőben is, ha csak meg nem változik az adatok felhasználásának közösségi szabályrendszere.

Az Alphabet befektetőként is alakítja a digitális jövőt, GV nevű vállalata startupokba helyez ki pénzt, mint az Uber és a Medium, a CapitalG nevű leánya pedig már érettebb üzleti megoldásokba, mint a Snapchat, az Airbnb, a SurveyMonkey, vagy a Duolingo. A kockázati tőke a Google kezében is egyszerre kínálhatja a felhasználó kényelem kiszolgálásának új szintjeit, és torzító hatásával fenyegetheti közben az olyan alapvető közösségi szolgáltatások működését, mint a tömegközlekedés vagy a turisztikai célú vendégfogadás.

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Fókuszban a gyermekjogok – 35 éves a New York-i Gyermekjogi Egyezmény

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom