Részletesen

Az internet teljes forgalmának nagyjából felét nem emberek bonyolítják, hanem botok, ismétlődő feladatokra programozott, algoritmusok által vezérelt szoftverek. Ennek a gépi forgalomnak nagyjából felét hasznos botok generálják. Ilyenek indexelik az internetet, hogy a keresőben minden fontosat megtaláljunk, vagy ilyenek felügyelik a hálózati szolgáltatások zavartalan működését. Egészen friss jelenség a chatbot, amely egy kommunikációs platformon csevegve, kérdésekre válaszolva ad tájékoztatást leggyakrabban ügyfélszolgálati kérdésekben. Menetrendi információt vagy sporteredményeket közöl, eligazít szolgáltatási területek között, némelyikkel ügyet is intézhetünk. Ilyen robotokkal akár magyar szolgáltatócégek telefonos ügyfélszolgálatán is cseveghetünk.

Botnak is hívják a videojátékok gépi ellenfeleit, amelyek különböző nehézségi fokozatra beállítva segítenek gyakorolni olyan pályákon, amelyeken hagyományosan emberekkel mérkőzünk meg. A botok egyik kisebb, de érdekes felhasználási területe a művészeti célú programok futtatása. A Twitteren tucatával akadnak olyan, program voltukat nem tagadó felhasználók, amelyek valamilyen szórakoztató tartalmat generálnak.

A botok rossz célra fogott változatai viszont komoly károkat okoznak az üzleti vállalkozásoknak és az internetezőknek. A spammelők kéretlen levelekkel árasztják el a netről szerzett e-mail-címek fiókjait, az adathalász botok más szolgáltatást, például belépőablakot szimulálva gyűjtenek értékes és érzékeny adatokat. Vannak botok, amelyek hálózatba kapcsolt rendszerek sérülékeny pontjait keresik, és vannak olyanok is, amelyek ezeken a pontokon behatolva támadják a rendszerek működését.

A nyilvános kommunikációs csatornák a botok miatt alkalmaznak olyan védekezési megoldásokat, amelyek segítenek elkülöníteni az emberi és a gépi felhasználókat.

Ezeket a közös néven CAPTCHA-nak nevezett apró rejtvényeket egy ember meg tudja fejteni, de egy gépnek nagy kihívást okoznak.

Bot ismerősnek jelölt

A botproblémát a tágasabb közvélemény a 2016-os nemzetközi politikai események (amerikai elnökválasztás, Brexit) kapcsán ismerte meg, amikor általában is kellemetlen fény vetült a közösségi média lehetséges társadalmi hatásaira. A valódi közösségi médiás felhasználók közé rejtőző botok ugyanis alkalmasak például arra, hogy bizonyos nézeteket terjesszenek posztokkal, megosztásokkal egy politikai kampányban. Működésük egyrészt azt a látszatot keltheti, hogy az adott szereplőnek vagy ügynek rengeteg támogatója van. Másrészt mivel a közösségi média a felhasználóiról gyűjtött adatok alapján nagyon pontos célzást tesz lehetővé, a botokkal is megerősített közösségi félretájékoztató kampányok rendkívül hatékonyak tudnak lenni.

Kutatók 2017 óta több alkalommal is lepleztek le többszázezres lapuló bothadseregeket a Twitteren. Olyan mesterséges felhasználók sokaságát, amelyek szokatlan helyekről üzemelve, de azonos időben jöttek létre, hasonló idézeteket adtak meg önmaguk leírásában, de semmilyen tevékenységet nem végeztek még. Mintha valamilyen feladatra várnának.

A közösségi oldalak aktívan védekeznek a botok ellen, igyekeznek a viselkedésük alapján kiszűrni őket (gyakran szintén botokkal). Ilyenkor a botok által közreadott posztok nyelvi felépítését, gyakoriságát, mennyiségét, az account viselkedését vizsgálják, és tisztogató munkájuknak néha igazi emberi felhasználók fiókjai is áldozatul eshetnek.

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Fókuszban a gyermekjogok – 35 éves a New York-i Gyermekjogi Egyezmény

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom