Álhír (Jelenség, fogalom)

Az online hírek jól ismert formai jegyeket hordoznak, utánzásuk valódi súlyt kölcsönözhet teljesen alaptalan történeteknek is. A tudatosan terjesztett álhírek célja az olvasók befolyásolása – anyagi vagy politikai haszon reményében.

Részletesen

Az online híreknek van (izgalmas) címük, rövid, összegző bevezetőjük (lead), és meglepő, vagy elvárt eseményekről számolnak be tárgyilagos hangon, szakértőket is idézve. Ezeket a vonásokat nem nehéz jól-rosszul felidézni, így bárki készíthet híreket, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Az álhírek egy részét olvasóik aztán jóhiszeműen osztják meg a közösségi oldalakon, hiszen ezek intenzív érzelmeket – dühöt, örömöt vagy félelmet – váltanak ki belőlük, s ez tettre, de legalábbis megosztásra sarkallja őket.

Az álhíreket sokféleképpen lehet csoportosítani, témájuk és céljuk szerint lehetnek például ilyenek:

Kitalált hírek: teljesen alaptalan hírek az olvasói vágyak kiszolgálására
Kattintásvadász cikkek: félrevezető címekkel a hirdetési bevételért
Elfogult tartalmak: egyoldalú tálalás, politikai propaganda, tartalomnak álcázott üzleti érdek
Áltudományos cikkek: tudományosan megalapozatlan nézetek tudományosnak tűnő formában
Összeesküvés-elméletek: egyszerű magyarázatok a látszatok mögé tekintve

Az álhírek közé tartoznak a nem szándékos, tévedésre épülő hírek is, és sajátosan reflektálnak az egész jelenségre szatirikus, parodisztikus híroldalak (mint például a magyar Hírcsárda).

Az álhírek mennyiségét és terjedését közreadói és olvasói egyaránt befolyásolják. A felelős sajtó hagyományos önellenőrző módszertana képes megakadályozni az álhírek forgalomba kerülését.

A kritikus eszközökkel élő, óvatos hírfogyasztó pedig le tudja fékezni az álhírek terjedését.

A legalapvetőbb gyakorlat a hírt közreadó oldal megvizsgálása, a hír ellenőrzése más oldalakon, vagy az illusztrációként használt anyagokra való rákeresés.

Az álhírek nem csak apró bosszúságot okozhatnak. Azok a félretájékoztató híranyagok, amelyeket szándékos megtévesztésül gyártanak és terjesztenek, fenyegethetik a demokratikus politikai folyamatokat. Az áltudományos oldalak például olvasóik testi és lelki egészségét, környezetét és biztonságát is veszélyeztethetik. Az Európai Bizottság ezért hívott életre 2018-ban egy önszabályozó magatartási kódexet, amelyhez csatlakoztak a nagy közösségimédia-oldalak, vállalva, hogy határozottan fellépnek az álhírek, a félretájékoztatás ellen.

További segítség:

A Bűvösvölgy oktatói és az Urbanlegends.hu közös oktatóanyaga