Tényellenőrzés (Jelenség, fogalom)

Az internet tele van álhírekkel, kamu képekkel és elfogult szövegekkel. A komoly sajtó hagyományosan küzd ellenük. De vannak tényellenőrzésre specializálódott weboldalak is, ahol a hírfogyasztó ellenőrizheti a gyanús híreket.

Részletesen

Hírek nem csak szigorú elvek szerint dolgozó újságíróktól, hírnevükre kényes szerkesztőségektől érkeznek a nyilvánosságba. Bárki közreadhat és hírként terjeszthet bármilyen információt, ha képes azt a megfelelő formába önteni. Ez lehet sajtóhírnek tűnő szöveg, de öltheti „egy magyar orvos levele” vagy „egy tanár kifakadása” jellegű, személyes bejegyzés képét is.

Ahogy az ellenőrizetlen hírek elöntik a közösségi médiát, egyre több intézmény, szervezet, platform és hírportál igyekszik segíteni az eligazodásban.

A közösségimédia-oldalak saját jelentési lehetőségekkel válaszoltak az álhírek terjedésére. A felhasználók egy kattintással jelezhetik, ha egy hírt valótlannak vagy félrevezetőnek találnak, egy bizonyos számú jelentés után pedig az algoritmus letiltja a tartalmat. Ezzel az eszközzel, mint minden algoritmikus szűrővel, ugyanakkor vissza is lehet élni. Hiszen ha elegen jelentenek egy tartalmat, az gyanússá válik. Ezt pedig szervezett kampánnyal is el lehet érni, nem csak öntudatos netezők akcióival.

A probléma gépi kezelése mellett a Facebook a 2016-os amerikai választások után partnerségre kért fel független tényellenőrző oldalakat (mint a Snopes.com, a Politifact, az ABC News és a FactCheck.org), hogy tartalmak vizsgálatával, szűrésével segítsenek a platformon megjelenő álhírek megfékezésében. A tényellenőrző oldalak önkéntes együttműködésben segítenek (bár a Snopes két év után kiszállt). A Google is tényellenőrző szolgáltatásokat vont be, az általuk ellenőrzött hírek mellett megjelenik az „Ellenőrzött tények” (Fact Check) címke a Google News oldalán, valamint az adott hírt ellenőrző szervezet neve (pl. a Full Fact brit tényellenőrző oldalé) és egy rövid indoklás.

Magyar nyelvű hírekhez ilyen átfogó segítség még nem elérhető. A gyanús híreknél magunknak érdemes rákeresnünk a sztorira a legismertebb magyar tényellenőrző oldalon, az urbanlegends.hu-n, amely közérthetően, az aktuális történésekre gyorsan reagálva ad támpontokat ahhoz, mit higgyünk el és mit ne. Az Urbanlegends listát is vezet a nagyobb álhíroldalakról. 

Amire érdemes figyelni

A felelős hírfogyasztó ma már maga is rákényszerül, hogy figyeljen a jelekre, amelyek kételyt ébreszthetnek egy hír megbízhatóságát illetően (a szempontok az Urbanlegends-Bűvösvölgy oktatóanyagból valók).

  • Érzések: Figyeljünk, ha egy-egy hír heves érzelmeket váltott ki bennünk (például dühöt, felháborodást), és gondoljuk át, hogy nem lehet-e, hogy a cikk csak ennyit akart elérni.
  • Bizonyíték: Ha a cikkben szereplő nevek, statisztikák vagy képek kételyt ébresztenek, hivatkozásuk hiányos, érdemes rájuk keresni, nem jelentek-e már meg máshol is. A képek esetében különösen gyakori, hogy évekkel korábbi, más szituációban készült fotókat használnak fel álhíroldalak megtévesztő magyarázattal. (Képek ellenőrzésére a Tineye oldalt ajálnjuk.)
  • Elfogultság: Érdemes a hírnek utánanézni más oldalakon, hogy kiderüljön, teljes, objektív, korrekt képet adott-e a tárgyáról az általunk először olvasott cikk.
  • Relevancia: Fontos szempont, hogy a cikk szerzője és a megszólaltatott szakértők a témában szakértők-e (ha egyáltalán léteznek), illetve az is, milyen minőségűek, mennyire megbízhatók az idézett források. Azt is érdemes megvizsgálni, mikor történt az esemény, amiről a hír beszámol, és mikor jelent meg (mert rengeteg a ciklikusan, néhány évente visszatérő sztori).
  • Stílus: Figyeljük meg az írás hangvételét: nem kattintásvadász vagy félrevezető-e a cím; világos-e a cikk mondanivalója; igényes-e az oldal megjelenése és a szöveg nyelvezete, helyesírása; nem tolakodók-e a reklámok.
  • Értelmezők: Ha a fentiek rendben vannak, de még mindig gyanús valami, akkor érdemes rákeresni a hír kulcsszavaira tényellenőrző oldalakon.
  • Gondolkodás: Összességében fontos vezérelv a józan ész: ne osszunk meg ellenőrzés nélkül híreket, és beszélgessünk ezekről a szempontokról gyermekeinkkel is!

 

További hasznos linkek:

A tizenöt éve működő magyar tényellenőrző oldal, az Urbanlegends
Megtévesztő oldalak 2020-as listája ugyanott
Az oldal gyerekeknek szóló tanfolyama koronavírus-álhírekkel szembeni védekezéshez
A nemzetközi álhírek ügyében ajánlott tényellenőrző oldal
Az oldal kamugyűjtése és ténycsomagja a koronavírus kapcsán
A Bűvösvölgyek és az Urbanlegends.hu közös oktatóanyagai

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom