World Teen Mental Health Day: Fókuszban a fiatalok mentális egészsége

• Aniot Lauragyermekvédelmi koordinációs munkatárs

• Olvasási idő:

  6 perc

  Közzétéve:

  2026. március 4.

Március 2-án tartják a World Teen Mental Health Day-t, amely a tinédzserek mentális egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez a nap arra ösztönöz bennünket, hogy nyitottabbak legyünk a mentális egészségi kérdések iránt, és segítsük a fiatalokat abban, hogy ne érezzék magukat egyedül a problémáikkal. A világnap arra is alkalmat ad, hogy rápillantsunk a magyar fiatalok mentális hogylétéről szóló jelentésekre, valamint megvizsgáljuk, miként játszanak szerepet a kérdésben a digitális eszközök.

A World Teen Mental Health Day minden évben március 2-án kerül megrendezésre, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a tinédzserek mentális egészséggel összefüggő problémáira, és ösztönözze a nyílt beszélgetéseket a témában. A világnap elsősorban a 14 éves korban vagy előtte megjelenő mentális egészségi problémák felismerésére jött létre. Számos érzelmi kihívás, feloldatlan élethelyzet, vagy genetikai kitettség már ebben a korban is odafigyelést igényel, ami ha elmarad, később komolyabb, nehezebben kezelhető következményeket szülhet. A világnap célja segíteni a tinédzsereket abban, hogy ne érezzék magukat egyedül, megismerjék a rendelkezésre álló lehetőségeket, egyben ösztönözze is őket és családjukat arra, hogy ezeket a támogató megoldásokat igénybe vegyék.

Jól vannak a magyar fiatalok?

Az ESPAD nemzetközi iskolai felmérés 2024-es adatai szerint a magyar fiatalok csupán 47%-a nyilatkozott úgy, hogy jónak ítéli a saját mentális egészségét. A fiúk 57%-a érzi jónak a lelki egészségét, a lányok esetében ez az arány csak 38%. Nemzetközi viszonylatban Magyarország jelentősen elmarad az átlagtól, csupán Csehországot és a háborús helyzet sújtotta Ukrajnát előzi meg a vizsgált országok listáján. A kutatás többek között a problémás közösségimédia-használatot is vizsgálta. A magyar fiatalok 32%-a érzi problémásnak a saját használati szokásait akár a magas képernyőidő, akár a szülőkkel emiatt kialakuló feszültségek miatt.

Nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan a magyarországi kutatási eredmények szerint a fiatalok mentális egészsége jelentősen romlott a COVID-19 járvány alatt. Az UNICEF Magyarország kutatása arról számol be, hogy a magyar szülők fele szerint romlott a gyerekek mentális hogyléte a járvány, és azzal járó korlátozások alatt. A kutatás szerint a depressziós és szorongásos tünetek is gyakoribbakká váltak, különösen az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó családok körében. Látható továbbá, hogy az egyszülős háztartásban nevelkedő gyermekek erősebben érintettek a legtöbb vizsgált tényező szempontjából. A kutatás szerint a COVID-19 járvány okozta életmódbeli változások, mint a távoktatás jelentősen rányomta a bélyegét a fiatalok fejlődésére, leginkább a közösség, barátok hiánya és az oktatás minőségbeli elmaradása miatt. A járvány pszichológiai hatásai az egészségügyi megfontolásból bevezetett korlátozások feloldása után továbbra is érzékelhetők, számos hosszútávú következmény és összefüggés évekkel a járvány után kezd kirajzolódni.

Okolhatjuk a közösségi médiát?

Számos kutatásunk igazolja, hogy a fiatalok digitáliseszköz-használata folyamatosan növekszik, vagyis évről évre nagyobb az egyes korosztályokban azoknak az aránya, akik saját okostelefonnal rendelkeznek, hasonlóan a saját közösségimédia-fiókhoz. Mindezek mellett egyre fiatalabb korban kezdenek digitális eszközöket használni a gyermekek, és egyre korábban kapják meg első saját eszközüket. A napi képernyőidőre vonatkozóan bár eltérhetnek a különböző kutatási eredmények, mégis ezen a téren is egyértelmű növekvő tendencia figyelhető meg.

A közösségi média használata több módon is befolyásolja a lelki egészséget. A túlzott, céltalan jelenlét a felhasználói figyelem megtartására kifejlesztett felületeken háttérbe szoríthatja a személyes kapcsolatok ápolását, a családdal eltöltött minőségi időt, az aktív, szabad levegőn végezhető tevékenységeket. A tapasztalatok szerint a platformokon eltöltött idő hosszával arányosan nő a különféle veszélyeknek való kitettség kockázata, mint az online zaklatás, a nem megfelelő tartalmak, vagy akár a behálózás vagy a szexting jelensége, melyek mind hordozzák olyan incidensek kockázatát, amik a fiatalok számára mentális egészségbeli kihívásokat jelenthetnek a későbbiekben, különösen, ha nem sikerül időben felismerni és kezelni azokat.

Mindemellett fontos arra is kitérni, hogy a közösségi felületeken megjelenő tartalmak milyen üzenetekkel bírnak, hogyan járulnak hozzá a fiatalok világképének és önképének alakulásához. Az NMHH 2024-es, a fiatalok közösségimédia-használatát feltáró kutatása szerint a 13-16 éves lányok fele érezte már kevésbé szépnek magát a közösségi médiában látottak hatására. A fiatalok 31%-a érzi unalmasabbnak az életét azokénál, akiket a közösségi felületen lát, 17,6% érezte már úgy, hogy ő kevésbé boldog, mint azok az ismerősök vagy idegenek, akiknek a képeit, videóit rendszeresen látja.

Fontos kiemelni, hogy mindhárom kérdésben megmutatkozik a lányok kiemelt érintettsége, de ők egyébként is többet használják a közösségi felületeket. Mindez nem jelenti azt, hogy a fiúk számára ne jelentene veszélyt a közösségimédia-felületeken található tartalmak idealizáló hatása, hiszen ők is túlnyomórészt megszerkesztett, beállított, alaposan megválogatott tartalmakkal találkoznak a platformokon, ahol egyébként is mindenki a legjobb oldalát igyekszik megmutatni.

A jelenséget bővebben a Mit lájkol a gyerek? c. kiadványunk taglalja.

Hogyan segíthet legjobban a szülő?

A legnagyobb nehézséget az okozhatja a gyermek mentális egészségének kezelésében, ha nem kap kellő figyelmet a téma. Példamutatással, tartalmas beszélgetések révén kialakítható egy olyan közeg, amiben a mentális egészség nem tabu, amiben a felmerülő betegségekkel való együttélés megkönnyítése a cél, a jobb egészségi állapot elérése felé vezető út ismert és járható. Ennek hiányában a fiatalkori problémák könnyen súlyosbodhatnak.

A világnap alkalmat nyújt arra, hogy a gyermekek és szüleik is megismerjék azokat a hazai szervezeteket, amelyek támogatást tudnak nyújtani a fiatalok mentális egészségével összefüggő kihívások kezelésében. Az önkormányzatok által működtetett család- és gyermekjóléti központok országszerte elérhetők azok számára, akik nem tehetik meg, hogy pszichológust vagy tanácsadót fizessenek. A mentális problémák korai diagnosztizálásának és kezelésének fontos lépése, hogy szakember segítségét tudjuk kérni anélkül, hogy ez negatív képet festene a gyermekről vagy szüleiről.

Lehet akármilyen jó a szülő-gyerek kapcsolat, vannak azok az élethelyzetek vagy témák, amikkel a fiatalok nem szívesen fordulnak szüleikhez. Azért, hogy ők se maradjanak magukra, a szülők bevonása nélkül is igénybe vehető támogatásra van szükség. Ilyen a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, ami ingyenes segélyvonalán éjjel-nappal fogadja a fiatalok hívásait, ha úgy érzik nem tudnak vagy nem szeretnének szüleikre támaszkodni egy nehéz helyzetben. A szervezet emellett emailben és chat felületén is fogadja a segítségkéréseket, igazodva a fiatalok kommunikációs szokásaihoz.