Egy gyermekekre káros trend – a lengyel „Szon Patrol”-jelenség tanulságai

• Novák Adriennszakmai koordinátor, Bűvösvölgy

• Olvasási idő:

  9 perc

  Közzétéve:

  2025. december 10.

A trendet a „patrol” (járőr) és a „szon” (a prostitúcióra utaló lengyel sértés egyszerűsített formája) szavak alapján nevezték el. A trágár szó rövidítésével a posztolók a közösségimédia-felületek obszcén kifejezéseket szűrő algoritmusait próbálják kikerülni, miközben az eredeti, nőkre vonatkozó jelentés megmarad.

A „Szon Patrol”-jelenség lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „erkölcsrendészekként” a szerintük kihívóan öltözködő lányokról nyilvános helyeken felvételeket készítenek, majd ezeket a fotó- és videófelvételeket megalázó kommentekkel együtt nyilvánosan közzéteszik a különböző közösségi platformokon.  A sárga láthatósági mellényt viselő, tartalomgyártó fiatal „járőrök” motivációja a szakértők szerint többrétű: a trend mögött egyszerre lehet jelen kamaszkori frusztráció, a csoporthoz tartozás vágya, a „lájkvadászat”, és befolyásolhatják őket a női testet kritikusan szemlélő társadalmi minták is.

A célponttá váló lányok komoly félelmet, szégyent és szorongást élhetnek át. A források szerint sokan közülük e jelenség miatt kerülik az iskolát vagy a nyilvános helyeket attól tartva, hogy ők lehetnek a kamaszfiúk következő áldozatai.

Milyen a jelenség társadalmi megítélése?

A jelenség kapcsán fontos figyelembe venni, hogy Lengyelországban vegyesek a társadalmi reakciók a kérdés tekintetében. A „Szon Patrolt” a nyilvánosság döntő többsége élesen elítéli, de az online térben megjelennek olyan vélemények is, amelyek szerint a média reagálja túl a kérdéskört. A véleménynyilvánítók egy része szerint mindez csupán egy vicces trend, de valójában olyan folyamattá vált, amely során az érintett lányok kiszolgáltatottak, hiszen sem a felvételek elkészítését, sem a közzétételt nem tudják megakadályozni.

Lengyel trend, magyar fiatalok: miért fontos foglalkoznunk ezzel?

Bár a jelenség Lengyelországból indult, a magyar fiatalokat is érintheti, hiszen nálunk is ugyanazok a legnépszerűbb online felületek. A jelenség olyan problémákra mutat rá, amelyek itthon is előfordulnak a fiatalok között, azonban ezek általában nem öltenek ilyen látványosan szervezett formát.

A titokban készített képek, a rejtett videózás, a testre irányuló megszégyenítés nem lengyel specialitás, hanem az online kortárs bántalmazás egyik mintázata. A „Szon Patrol” ebből a szempontból annyiban különleges, hogy az egyenruha miatt formalizálttá vált, és olyan jelenséggé nőtte ki magát, amely máskor csendben, név nélkül történne.

A „Szon Patrol” jelenséget nem a lengyelek magatartása miatt érdemes elemezni, hanem azért, mert ezen keresztül végig tudjuk gondolni, hogyan beszélünk a lányok testéről, mennyire értik a kamaszok, hogy egy ártatlannak tűnő, számukra vicces videó valójában jogsértő lehet.

Magyar szempontból vizsgálnunk kell a saját iskolai és online kultúránkat is, vagyis, hogy hogyan reagálnak a tanárok, a szülők és a kortársak, ha valakit a külseje miatt szégyenítenek meg. Foglalkoznunk kell azzal is, mennyire tudjuk a gyerekeknek elmagyarázni, hogy a test megszégyenítése nem a dolog túlreagálása vagy ártalmatlan poén, hanem komoly gyerekvédelmi- és jogi kérdés is lehet.

Gyermekjogi sérelmek és jogi aggályok

A pszichés hatásokon túl a trend egyik legnagyobb problémája, hogy alapvető jogokat sért. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye világosan kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a méltósághoz, a magánélet tiszteletben tartásához és a bántalmazástól való védelemhez. Az említett lányok megszégyenítése nem pusztán kellemetlen élmény: emberi méltóságuk csorbul, hiszen nyilvánosan alázzák meg őket. A magánélethez és személyes adatok védelméhez való joguk is sérül, mert a képmásuk – amely személyes adatnak számít – hozzájárulásuk nélkül kerül nyilvánosságra. Nem elhanyagolható a nemi diszkrimináció kérdése sem. A trend kifejezetten a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a fiúk „ellenőrizhetik” és „felügyelhetik” a lányok viselkedését, ami ellentétes az egyenlő bánásmód elvével. Ez nemcsak gyermekjogi, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat.

Mit tehetünk a „Szon Patrol”-jelenséghez hasonló trendek magyarországi felbukkanása ellen?

Tekintettel arra, hogy a jelenség komoly gyermekjogi kérdéseket vet fel, több szereplő felelőssége, hogy a fiatalok ne váljanak káros trendek kiszolgáltatott áldozataivá.

A szülők elsődleges feladata, hogy figyelemmel kísérjék gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. Fontos, hogy a gyerekek tudják: ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bizalommal fordulhatnak a szüleikhez.

A pedagógusoknak szintén kiemelt szerepük van. Az iskolai közösségekben fontos felismerni és ismerni annak a jeleit, ha egy diák áldozattá válik. Az osztályfőnöki órákon, digitális kompetenciafejlesztés keretében érdemes sort keríteni arra, hogy a gyerekek megtanulják mi számít online bántalmazásnak, és hogyan lehet ellene fellépni.

A hatóságoknak és szakmai szervezeteknek – köztük az NMHH-nak – a figyelemfelhívás és a megelőzés az egyik feladata. Az Európai Unió új digitális térre vonatkozó szabályozása (DSA) kötelezi a nagy platformokat, így a TikTokot is arra, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek a jogellenes tartalmak eltávolítása, valamint a kiskorúak fokozott védelme érdekében.

A gyerekeknek maguknak is fontos tudniuk: nem ők a hibásak, ha valaki zaklatja vagy megszégyeníti őket akár az interneten, akár az offline világban. Joguk van segítséget kérni, és nincs olyan online trend, amely felülírhatná a méltóságukat és a biztonságukat.

Összegzés

Szülőként és gyermekként is tisztában kell lennünk azzal, hogy az online térben történő sérelemokozásnak is súlyos jogi és etikai következményei lehetnek, amelyek megelőzése össztársadalmi feladat. Ebben az elrettentő példaként szolgáló esetben a fiatal fiúknak természetesen joguk van véleményt nyilvánítani, de nincs joguk magukat hatóságként feltüntetni, másokat megszégyeníteni, zaklatni vagy hozzájárulás nélkül közzétenni az engedély nélkül készült képeket, videós tartalmakat.

A megoldás közös felelősség: a gyors reagálás, a tudatosítás és a megelőzés egyaránt kulcsfontosságú a kiskorúak biztonságos internethasználatának elősegítése érdekében.