10 pontban a gyermekek képernyőidejének csökkentéséért
Gyermekvédelmi Főosztály(NMHH)-
- Olvasási idő:
- 15 perc
- Közzétéve:
- 2026. március 20.
A digitális gyermekkor manapság még korábban kezdődik, mint valaha. A gyermekek egyre több időt töltenek a képernyők előtt, ami az egészséges testi-lelki fejlődésükhöz szükséges tevékenységeket és a valódi, személyes kapcsolatokban megélt élményeket szorítja háttérbe.
A digitalizáció számos téren megkönnyítheti az életünket, azonban ha nem megfelelően és nem tudatosan használjuk a digitális eszközöket, annak egyértelműen negatív hatásai vannak a fizikai és mentális egészségünkre, az életminőségünkre és a személyes kapcsolatainkra. A digitális eszközök életünk szinte minden egyes pillatanában jelen vannak, és ezt sokszor már észre sem vesszük. A digitális élet és a családi időtöltés közötti egyensúly, valamint az egészséges digitáliseszköz-használati szokások megteremtése ezért komoly kihívások elé állítja a családokat a technológia korában.
Néhány fontos tanulság a digitális eszközök használatából eredő kihívások kapcsán a Digital parenting-kutatás eredményei alapján:
- A gyermekek átlagosan kilencévesen kapják meg első saját használatú mobiltelefonjukat, tízévesen pedig már a háromnegyedük rendelkezik saját mobiltelefonnal. A saját digitális eszköz megnehezíti a szülő számára, hogy felügyelje gyermeke digitális tevékenységét, emellett fokozza a képernyőhasználat idejét.
- A gyermekek szabadidejük egy jelentős részét digitális eszközök használatával töltik: a 9-16 évesek képernyőideje hétköznap átlagosan két óra, hétvégén meghaladja a három és fél órát is, és az életkor előrehaladtával emelkedik a képernyő előtt eltöltött idő.
- Átlagosan 11 évesen regisztrálnak először közösségimédia-oldalra a gyermekek, 12 éves korukban már 80 százalékuknak van regisztrált felhasználói profilja valamely közösségi platformon annak ellenére, hogy a hivatalos regisztrációs korhatár 13 év.
A digitális eszközök tudatos és mértékkel történő használatának kialakítása nem egyszerű feladat a minket körülvevő végtelen információtengerben, ráadásul a technológiai vállalatok és a különféle alkalmazások is folyamatosan a figyelmünkért és az időnkért küzdenek.
A Bethesda Gyermekkórház 40 országos szakmai szervezettel, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve fogalmazta meg a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos irányelveket tartalmazó szakmai chartáját annak érdekében, hogy a fiatalok digitáliseszköz-használatával kapcsolatos kérdésekben iránymutatásként és igazodási pontként szolgáljon a szülők és a szakemberek számára.
A szakmai ajánlást alapul véve az NMHH és a Bethesda Gyermekkórház azzal a céllal készítette el a Tanácsok egy képernyőmentesebb gyermekkorért című videósorozatot, hogy összefoglalja a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és a digitális lét kapcsán felmerülő kérdésekre gyakorlatias válaszokat adjon. Szeretnénk a mindennapokba könnyen beépíthető gyakorlati tanácsokkal segíteni a családokat az egészséges digitális egyensúly megteremtésében.
A gyermekkor egyszeri, különleges és a későbbi élet szempontjából rendkívül meghatározó időszak. Ezért is fontos a túl korai és túlzott mértékű képernyőhasználat megelőzése, amelyhez szakmai érveket, szempontokat és eszközöket is bemutatunk a videósorozatban.
1. 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra stb.).
Az alább kifejtett kockázatok miatt a gyermekek önálló eszközhasználatának veszélyei meghaladják annak potenciális előnyeit. Az alsó tagozat végéig nincs olyan, gyermekek számára igazoltan előnyös tevékenység, amelyhez saját okoseszköz szükséges. Felső tagozatban valamivel nehezebb lehet megoldani, hogy a gyermek tulajdonában ne legyen okoseszköz, de tekintettel arra, hogy ennek előnyei (pl. a kapcsolattartás szükségessége önálló közlekedés miatt, digitális kompetenciák fejlesztése stb.) más módon is biztosíthatók, ebben az életkorban is javasolt a saját tulajdonú okoseszköz kerülése.
A digitális szülővé válás 6 pontja itt megtalálható: Médiatudatos szülőnek lenni egy képernyődomináns korban
2. 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
Az első három életév kritikus fontosságú az agy fejlődése, a nyelvtanulás és a kapcsolatok alakulása, a kötődés szempontjából. A csecsemők és kisgyermekek elsősorban a gondoskodó felnőttekkel való közvetlen, kölcsönös, személyes interakciókban és a fizikai környezetük gyakorlati felfedezése közben tanulnak és fejlődnek. A passzív képernyőnézés egyik feltételt sem biztosítja, így a fejlődéshez érdemben nem járul hozzá, másrészt háttérbe szoríthatja a fejlődéshez szükséges helyzetek előfordulását.
A kétéves kor alatti okoseszköz-használatról készült podcastadás itt megnézhető:
A kisgyermekek képernyőidejével kapcsolatos további hasznos tanácsokat tartalmazó videók itt elérhetők: Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és az NMHH oktatóvideói
3. 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
A közösségi oldalakat tudatosan úgy tervezik, hogy az ember központi idegrendszeri működéseit (pl. motivációs magatartás) kihasználva a felhasználó a lehető legtöbb időt töltse ott. Ezeknek a módszereknek az önszabályozással kevéssé rendelkező fiatalabb gyermekek jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak, ezért javasoljuk a közösségimédia-regisztrációra a minimum 14 éves kort, de vannak példák ennél szigorúbb szabályozásra is, Ausztráliában 16 éves korhatár került bevezetésre. A közösségi média által közvetített valótlan tartalmak valósághű és irreálisan sztereotip bemutatása jelentős hatást gyakorol a döntési folyamatokra, az életcélokra, a motivációra és viselkedésre, az egészségszokásokra. A közösségi média problémás használata fokozhatja a depresszió, a bántalmazás, az alvászavarok és az alacsony önértékelés kockázatát.
A gyermekek felelős és biztonságos közösségimédia-jelenlétével foglalkozó kiadvány itt elérhető: Mit lájkol a gyerek?
A fiatalok közösségimédia-használatáról és a TikTok-jelenségről készült podcastadás itt elérhető:
4. A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
A digitális programok és tartalmak sajátos jellemzői közé tartozik, hogy ún. addikciós potenciállal rendelkeznek: jelentős a problémás használati szokások kialakulásának rizikója. A digitális eszközök által okozott függőség az egyéb szerek és viselkedéses addikciók tüneteihez hasonló. A kialakult függőség nehezen módosítható; fontos ezért kiemelt hangsúlyt helyezni a megelőzésre. Ennek egyik fontos eleme a gyerekek képernyőidejének korlátozása és a szabadidő tartalmas, aktív eltöltésének elősegítése. A szórakozás a mozgással, érzelmi fejlesztéssel és neveléssel együtt a való világban történjen meg.
A képernyőidő és az otthoni digitáliseszköz-használat keretek közé szorításában segít a digitális házirend, amely innen letölthető: Élesítsd a családi akciótervet!
5. A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
A képernyő használata minden képernyővel rendelkező eszköz használatát (okostelefon, tablet, televízió, konzol, laptop stb.) jelenti. A túlzott képernyőidő, valamint a lefekvés előtti időszakban (különösen az utolsó órában) történő képernyőhasználat, amely az általa kibocsátott fénnyel gátolja a melatonintermelést, egyértelműen összefüggésbe hozható az elalvási nehézségekkel, a rövidebb alvásidővel és a rosszabb alvásminőséggel. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás által kiváltott fáradtság, kimerültség fokozza a fizikai inaktivitással társuló képernyőhasználatot. Az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű alvás kulcsfontosságú a testi és mentális egészség, a hangulatszabályozás, a tanulás és a kognitív funkciók szempontjából.
6. A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
A képernyő előtt töltött idő háttérbe szoríthatja a fizikai aktivitást, és egészségtelen étkezési szokások kialakulásához, illetve a kreatív tevékenységek csökkenéséhez vezethet, ez pedig kihat az egészségre. A túlzott képernyőidő hozzájárul a gyermekkori túlsúly és elhízás kialakulásához, amely aláássa a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétet, és ismert kockázati tényezője a felnőttkori elhízásnak, valamint számos krónikus megbetegedésnek. Szükséges a fizikai aktivitás tudatos növelése (pl. kirándulás, mozgás, közösségi sport, ill. a képernyőidőbe tervezett mozgásos szünetek beiktatása). A szabadban végzett mozgást, a családi és közösségi mozgást, valamint az érzelmi élet fejlesztését prioritásként szükséges kezelni.
Offline alternatívák az online jelenlét helyett: Hogyan csökkentsd családod képernyőidejét? 30+8 ötlet az offline gyermekkorhoz
7. Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.
Fontos a fiatalokat és a családokat ösztönözni arra, hogy tudatosan gondolkodjanak a képernyő használatáról: legyen átgondolt döntés eredménye, hogy miért, mikor és mennyi ideig használják a képernyős eszközöket, ezzel együtt pedig kerüljék az egyéb tevékenységek közben vagy megszokásból történő képernyőhasználatot. Ezzel csökkenthetők a problémás vagy túlzott használathoz kapcsolódó kockázatok.
A kisiskoláskori túlzott és válogatás nélküli digitálistartalom-fogyasztás hatásairól készült podcastadás itt elérhető:
8. A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
A túlzott képernyőhasználat meghatározása ebben a dokumentumban a javasolt napi átlagos képernyőidő rendszeres túllépését jelenti (lásd a 4. pontot). Problémás képernyőhasználat alatt a függőség jeleivel kísért eszközhasználatot értjük (pl. a használat minden más tevékenységet háttérbe szorító mértéke, a használat feletti kontroll elvesztése, a használat idejének folyamatos növekedése stb.). Az ok-okozati összefüggések komplexek ugyan, de számos tanulmány talált összefüggést a túlzott vagy problémás képernyőhasználat és a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés és a testképpel kapcsolatos aggodalmak között, különösen a serdülő korosztályban. Ezek kialakulásában a képernyő előtt töltött tevékenységtől függően többek között a személyes interakció csökkenése, a cyberbullying, a problémák valós megoldásától való menekülés és az alvásproblémák játszhatnak szerepet.
A túl sok képernyőidő káros hatásairól bővebben itt olvashat: Túl sok poszt, kirakat életek: A közösségimédia-függőség nyomában
9. Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
A szülői odafigyelés és felügyelet hiánya és a gyermekek testi és mentális jóllétének csökkenése közötti kapcsolat a digitális korszak előtt is egyértelmű volt. Az okoseszközök megjelenésével a gyermekek olyan negatív hatásoknak lehetnek kitéve, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szülők kiemelt felelőssége, hogy tudjanak róla, hogy a gyermekük milyen digitális tartalmakkal találkozik. Korlátozni kell a potenciálisan ártalmas tartalmakhoz való hozzáférést, és olyan légkört kell teremteni, amelyben a gyermek az esetlegesen őt ért negatív hatásokat a szülővel megoszthatja.
A szűrőszoftverek és szülői felügyeleti alkalmazások közötti választásban segít a szűrőszoftver-katalógus: Szűrőszoftver-katalógus
A szülői felügyeleti eszközök helyes használatához további segítség itt érhető el: Van eszköz a kezedben
Szülői felügyelet beállításához videós segítség Android-eszközön:
Szülői felügyelet beállításához videós segítség iOS-eszközön:
10. A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.
A kora gyermekkortól kezdődő, életkornak megfelelő médiaműveltséget és a digitális eszközök tudatos használatának képességét magában foglaló, komplex digitális kompetencia fejlesztése, a gyermek egészséges fejlődését támogató alternatív tevékenységek ösztönzése, valamint a társas és érzelmi készségek fejlesztése együttesen eredményezi az egészséges digitáliseszköz-használati szokások kialakulását. Rendkívül lényeges a szülők szerepe: a szülői hozzáállás, viselkedés példa a gyermek számára, másfelől pedig a gyermekkel töltött idő mennyiségét és minőségét jelentősen csökkenti a szülő tevékenység közben végzett eszközhasználata. A szülők ismereteinek bővítése, ill. a gyermekek megfelelő fejlődésének elősegítése az oktatási intézmények és a politikai döntéshozók fontos feladata.
A gyermekek médiahasználati szokásaival kapcsolatos, szülőknek szóló cikkek itt elérhetők: https://gyerekaneten.hu/temak
A gyermekek online jelenlétével kapcsolatos témákat feldolgozó kiadványaink itt elérhetők: https://gyerekaneten.hu/kiadvanyok
Az iskolai osztályoknak szóló Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központok foglalkozásairól itt tájékozódhat: https://buvosvolgy.hu/
Egyéb kapcsolódó tartalmak:
