Túl sok poszt, kirakat életek: A közösségimédia-függőség nyomában

• Dr. Zsila Ágnesegyetemi adjunktus, pszichológus

• Olvasási idő:

  5 perc

  Közzétéve:

  2024. december 9.

A 2000-es évektől rendkívüli népszerűségnek örvendő közösségi oldalak kiterjesztették az online társas élmények tárházát azáltal, hogy egy teret és időt áthidaló kommunikációs csatornát nyitottak felhasználóik számára. A közösségi média emellett lehetővé tette, hogy szórakoztató tartalmakat osszunk meg egymással, követni tudjuk ismerőseink életének fontos eseményeit, és akár új kapcsolatokat is kiépítsünk. Számos előnyük mellett azonban néhány veszélyforrást is érdemes mérlegelnünk, többek között a függőség kockázatát.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével végzett friss, reprezentatív felmérés szerint a 18-34 év közötti fiatal felnőttek körében 97%-ra tehető a közösségimédia-használók aránya. Láthatjuk tehát, hogy a közösségi oldalak használata a magyar fiatalok körében is a szabadidő eltöltésének egyik legnépszerűbb formája. Hétköznap ugyan legtöbben maximum napi 1-2 órát töltenek ezeken az oldalakon, egy átlagos hétvégi napon már nem ritkán 3-4 órát is látogatják a közösségi oldalakat. Az általánosan elterjedt használat ellenére a 18-34 év közötti fiatal felnőtteknek csupán 7,4%-a bizonyult veszélyeztetettnek a függőség kialakulásának kockázatára a felmérés alapján.

Gyakori tévhit, hogy függő az, aki sok időt tölt a közösségi oldalakon. Az újabb kutatások ezzel szemben azt mutatják, hogy az időtöltés hossza nem jelzi előre megbízhatóan a függőség kockázatát. A függőség tünetei ugyanis abban mutatkoznak meg elsősorban, hogy a személy elveszíti az irányítást a tevékenység felett. Akkor sem tudja abbahagyni a közösségi oldalak böngészését, ha az már nem jelent számára kikapcsolódást. Ennek gyakori oka lehet a kimaradástól való félelem, vagy az, hogy a személy így próbál megfeledkezni a való életbeli problémáiról, jobb hangulati állapotba kerülni, bízva a közösségi háló támogató erejében. Ha azonban hosszabb távon fenntartja ezt a tevékenységet, problémák jelentkezhetnek. Ilyenkor már jellemzően elhanyagolja a kötelességeit, aminek következtében csökkenhet a munkahelyi vagy iskolai teljesítménye. Előfordulhat, hogy megszakadnak való életbeli társas kapcsolatai, mert lemondja a családi vagy baráti eseményeket azért, hogy több időt tölthessen a közösségi oldalakon. Jellemzően elveszíti érdeklődését olyan szabadidős tevékenységek iránt, amelyek korábban még lelkesedéssel töltötték el. Ezen a ponton már a problémában érintett személy is gyakran tisztában van azzal, hogy gondot okoz magánéletében a közösségioldal-használat, de nem tud változtatni rajta.

Nincs meghatározott ajánlás arra vonatkozóan, maximum mennyi időt érdemes tölteni a közösségi oldalakon, hogy megelőzhetővé váljon a függőség kialakulása. Egyénenként változó, ki mennyi időt tud rászánni a használatukra úgy, hogy az életének más területei ne szoruljanak háttérbe miatta. Éppen ezért egy vállalatigazgatónak lehet, hogy már napi 2-3 óra használat is problémákat okozhat, ha közben elhanyagolja a teendőit vagy a családi, baráti kapcsolatait, míg egy influenszernek akár 5-6 óra sem jelent gondot, ha a napi teendői között megfér az akár hivatásból vagy szórakozásból végzett intenzív közösségimédia-aktivitás. A függőség és az intenzív használat közötti választóvonal tehát elsősorban a pszichés egészség fenntartásának képességében rejlik.

A függőség kialakulásának szempontjából éppen ezért veszélyeztetettek a meglévő pszichés problémákkal küzdők, különösen a depresszióban, szorongásban érintettek, valamint azok, akik nehezen alakítanak ki társas kapcsolatokat. Számos kutatásban azt találták mindemellett, hogy a közösségimédia-függőség kockázata magasabb nők és a fiatalabb korosztály körében.

Ezekben a kutatásokban gyakran találkozhatunk a „problémás használat” kifejezéssel. Mivel a vizsgálatok zöme olyan személyek bevonásával készült, akiknek nincsen diagnosztizált használati zavaruk, azaz „függőségük”, ezek az önbevalláson alapuló kérdőívekre támaszkodó vizsgálatok a problémára utaló tünetek feltérképezését tűzik ki célul. Azaz minél több tünetet észlel magán a személy, annál magasabb esetében a függőség kockázata. Ennek megerősítésére azonban pszichiátriai diagnózis szükséges. A problémára utaló tünetek gyakorisága tehát csupán a függőség kockázatát valószínűsíti.

A megelőzés érdekében fontos lehet kereteket szabnunk közösségimédia-használatunknak, azaz érdemes lehet előre elterveznünk tevékenységünk időtartamát és körülményeit olyan módon, hogy az ne ütközzön életünk más fontos teendőivel, például munkahelyi vagy iskolai feladatainkkal, társas időtöltésünkkel, vagy az általunk kedvelt más szabadidős tevékenységekre fordított idővel.

További infókért lapozd át Van eszköz a kezedben- Útmutató a digitális szülői felügyelet alkalmazásához című kiadványunkat, melyben a szülőknek nyújtunk segítséget abban, hogy milyen eszközökkel segíthetik gyermekeik tudatosabb tartalomfogyasztását.