Játékfüggőség (Jelenség, fogalom)

A játékfüggőség nem az, hogy valaki túl sokat tölt a számítógép vagy az Xbox előtt. Függőségről csak akkor lehet beszélni, ha ront az életminőségen a túl sok játék.

Részletesen

Minden örömöt, elégedettséget, jó érzést vagy az élet előli menekülési utat nyújtó eszköz okozhat függőséget. Ezek között pedig ott van a videojáték is. Aki már érezte, hogy „most jó kört vezettem” vagy „ezt a pályát ügyesen teljesítettem”, az tudja, hogy a videojáték a siker és a kontroll érzését is tudja nyújtani.

Játékfüggőségről akkor beszélhetünk, ha az ember munkahelyi (vagy iskolai) teljesítményének kárára megy a játék. Ha a játék feszültséget okoz személyes kapcsolatokban. És ha az ember a fentiek felismerése ellenére sem képes lemondani a játékról. A WHO nemzetközi egészségügyi szervezet 2018-ban javasolta, hogy kezeljék mentális zavarként a videojáték-függőséget. Az ICD nemzetközi betegségadatbázisának 2019-es frissítésével pedig fel is került a listára ez a jelenség. A frissített adatbázis 2022-től fog életbe lépni.

A játékipari szervezetek nem örültek annak, hogy egy listára kerültek más mentális zavarokkal. Pedig a helyzet rendkívül egyszerű. Nem az számít játékfüggőnek, aki sokat játszik. Ugyanúgy, ahogy olvasásfüggőnek sem mondjuk azt, aki naphosszat a könyveket bújja.

Az a játékfüggő, akinek az életminősége romlik azért, mert sokat játszik, és ezen nem tud változtatni saját erőből.

Ha a gyermekünk iskolai teljesítménye romlik a játék miatt, akkor lehet függőségre gyanakodni, és szakember segítségét kérni. Amennyiben viszont csak úgy gondoljuk, hogy túl sokat ül a gép előtt, de ettől függetlenül hordja haza az ötösöket, akkor a függőségtől nem kell tartanunk. Ettől természetesen még remek ötlet odaülni mellé, megnézni, mit játszik, esetleg ki is próbálni azt. A játék egyik jellemzője ugyanis, hogy felfelé nem korhatáros. Ugyanúgy, ahogy fogócskázni sem tilos harminc éven felül – bár tényleg ritkán fordul elő –, számítógépes játékot játszani is szabad felnőttként.

A játékkonzolok és a digitálisjáték-boltok sok eszközt adnak a szülőknek, hogy limitálják a játékra fordítható napi időt. Ezekkel bátran lehet élni, még akkor is, ha nem függő a gyermekünk. Hasznos azonban, ha a szabályokat, időlimiteket a felnőttek és a gyerekek az ügyet végigbeszélgetve, közösen szabják meg.

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom