Médiatudatos szülőnek lenni egy képernyődomináns korban
Fóris Alexandra; Pelle Veronikagyermekvédelmi elemző; médiatudatosság-szakértő-
- Olvasási idő:
- 6 perc
- Közzétéve:
- 2026. január 29.
A képernyő korunk egyik leghétköznapibb eleme, mégis legnagyobb nevelési kihívása lett. De mikor adhatunk telefont gyermekünk kezébe? Mennyi képernyőidő férhet bele egy napba? És hogyan tartható meg a családi egyensúly, ha a gyermek online élmények között nő fel? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság digitálisszülőség-kutatásának legfrissebb eredményei segítenek eligazodni a képernyőtudatos nevelés kihívásaiban, és irányt mutatnak a médiatudatosabb családi élet kialakításához. A teljes kutatási jelentés ITT olvasható.
Belépés a digitális világba: minden egyre korábban kezdődik
Gyermekeink egyre korábban lépnek be a digitális világba, a 9-10 évesek közel kétharmadának van már saját okostelefonja, ami rendelkezik mobilinternet előfizetéssel, vagyis a gyermek bárhol, bármikor tud kapcsolódni az online térhez, anélkül, hogy rálátnánk azokra a tartalmakra, amelyekkel a képernyőn keresztül találkozik. Ahogy a számadatok is mutatják, szülőként egészen korán fel kell készülnünk a digitális tér jelentette kihívásokra, és ki kell alakítanunk az erre vonatkozó nevelési stratégiákat is a családunkban. A most közölt kutatási adatok többek között ebben is segíthetnek, eligazodási pontokat, iránymutatást adhatnak a fenti kérdésekben.
Bővebben a témával a Van eszköz a kezedben - Útmutató a digitális szülői felügyelet alkalmazásához című kiadványunkban foglalkozunk.
Amikor a szabadidő a képernyőre költözik
A felmérésben szereplő fiatalok saját bevallásuk alapján hétköznap közel 2,5 órát, míg hétvégén körülbelül 4 órát töltenek a képernyők előtt. Az okoseszközökkel eltöltött idő - a függőségre tervezett, „beszippantó” és befolyásoló szoftverdizájn miatt - önmagában is fontos tényező, hiszen a képernyőn keresztül érkező ingerek dopaminserkentő hatással bírnak, ami miatt agyunk egyre többet és egyre gyakrabban sóvárog a jutalmazó képernyőingerek után. A megkérdezett gyerekek jelentős része tapasztalt már rossz érzést, ha nem internetezhetett, ami a fent leírt jelenség gyakorlati megnyilvánulása, és az életkor előrehaladtával egyre nagyobb mértékben érintettek benne a fiatalok.
A képernyőhasználatban való önmérséklet gyakorlása ugyanakkor nem pusztán a digitális eszközeinken eltöltött idő mennyisége miatt fontos, hanem a képernyőkön látott, hallott, olvasott tartalmak és azok értékességének, hasznosságának, építő jellegének szempontjai miatt is. Gyermekünk esetében nem elég tehát a képernyőidő mennyiségét közösen átgondolni és szabályozni, hanem fontos, hogy tartalmában is ismerjük azokat az oldalakat, platformokat, videójátékokat, amelyeket gyermekünk látogat, hogy tudatos döntéseket tudjunk hozni használatukat illetően. A Digital Parenting 2025 kutatás eredményei is rámutatnak arra, hogy sok hiányossággal rendelkezünk még az online tudatosság szempontjából, és nincs olyan, hogy túl hamar elkezdett digitális nevelés. Bár a jelen kutatás elsősorban a 9-16 éves gyerekekre fókuszált más adatokból látjuk, hogy a kérdéssel már akár a gyermek születésétől fogva érdemes foglalkozni. Az óvodáskorú eszközhasználatról és annak veszélyeiről az összefoglaló kötetünket letöltheted INNEN.
