Részletesen

Bár a számítógépes képfelismerés és videófeldolgozás egyre jobban működik, legügyesebben még mindig a szövegekkel bánnak az internetes szolgáltatások. A címkézés arra szolgál, hogy multimédia-anyagokat pár szóval leírjunk, ezzel javítva a kereshetőségüket és a csoportosíthatóságukat. A címkék jellemzően hipertextként működnek, azaz egy tagre rákkatintva rögtön listázhatjuk az adott taghez tartozó összes anyagot.

A tegelés a közösségi oldalak megjelenésével vált bevett átlagfelhasználói tevékenységgé. Kezdetben személyek fotón való megjelölését tette lehetővé, később helyszínek vagy oldalak megjelölése is lehetővé vált. Alkalmazása egyszerű: a legtöbb oldalon a megjelölni kívánt személy, helyszín vagy oldal neve elé kell írni egy @ szimbólumot, amelyet követően a rendszer már a kezdőbetűk begépelése után automatikusan felkínálja nekünk a javaslatokat ismerőseink listájából vagy az általunk kedvelt oldalakról és helyszínekről, amelyek közül egy kattintással kiválaszthatjuk a megfelelőt.

Azzal, hogy egy fotón betegelünk valakit, létrehozunk egy hivatkozást, ami a felhasználó adatlapjára mutat. A tegelésről a címkézett személy értesítést kap, illetve a megjelölés – beállítások függvényében – megjelenik az érintett adatlapján és ismerőseinek hírfolyamában is.

Arról, hogy a rólunk készült tegeléseket ki láthassa, a közösségi oldalak adatvédelmi beállításain belül rendelkezhetünk.

Nem volt ez azonban mindig így. Arcfelismeréses technológiája 2011-es bemutatását követően ugyanis a Facebook egy-egy fotó feltöltését követően automatikus javaslatokat tett a képeken szereplő személyek tegelésére, azaz a felhasználók engedélye nélkül, automatikusan azonosította a képeken szereplő személyeket. Az eljárás hamar, már a GDPR bevezetése előtt is személyiségi jogi problémákba ütközött az amerikainál szigorúbb jogrendszerrel rendelkező európai országokban, így az európai felhasználók ma külön beállításokban maguk dönthetnek arról, hogy bekapcsolják-e az automatikus arcfelismerést és az arra épülő tegelési javaslatokat.

A címkézés történhet a felhasználó részvétele nélkül is. A fotók gyakran tartalmazzák készítésük helyének koordinátáit, ami által helyhez és városhoz lehet rendelni a képeket. A készítés dátuma alapján évszakhoz rendelhetők a képek. Illetve több ilyen metaadatot kombinálva akár távlati következtetéseket is le lehet vonni, és összerendezni az egymást követő, egy idegen városban készült nyári képeket egy nyaralás albumba.

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Fókuszban a gyermekjogok – 35 éves a New York-i Gyermekjogi Egyezmény

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom