Képernyőidő (Jelenség, fogalom)

Nem mindegy, mennyit kütyüzik a gyerek. Életkori sávok szerint már léteznek nemzetközi ajánlások. A legkisebbeknek nem kell képernyő, később a családi szabályok a nyerők: legyenek helyek és időszakok, ahol és amikor nincs média.

Részletesen

Kutatások egy ideje figyelmeztetnek rá, hogy a képernyő előtt, képernyővel eltöltött túl sok idő rossz hatással lehet a fizikai és mentális egészségünkre, így a gyerekekére is. Ronthatja a figyelmi, koncentráció- és emlékezési képességeiket, zavart okozhat a nyelvfejlődésükben, a táplálkozásukban és az alvásukban, és fokozott stresszt, szorongást is kiválthat.

A képernyőidő korlátozása önmagában nem megoldás, hiszen sok függ attól is, mi az a tartalom és a hozzá társuló cselekvés, amit a képernyőn keresztül a gyermek néz és végez. A távolban élő nagyszülőkkel való videocsetelés például nem oldható meg képernyő nélkül. Az is fontos, hogy a képernyőidő korlátozását kíséri-e helyettesítő fizikai aktivitás – játék, sport, séta a természetben. Érdemes követni a nemzetközi szervezetek tanácsait.

Másfél éves korig semmit, utána is csak együtt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy-másfél éves kor alatt a gyermekeknek egyáltalán nem szabad lenne képernyővel találkozniuk. Sem tévé, sem tablet, sem okostelefon. Egészen ötéves korig is legfeljebb egy óra napi képernyőidőt javasolnak, legalább másfélszer ennyi aktív fizikai mozgással és napi tíz óra fölötti alvásidővel. 

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) ajánlásai szerint is csak másfél év felett adhatunk kütyüt a gyerek kezébe, de sosem önálló használatra, hanem a szülővel közösen, hogy segítse feldolgozni és értelmezni a látottakat. Ajánlásuk a 2–5 éves gyermekek képernyőidejét is napi egy órában maximalizálja, és kifejezetten a nekik készített, magas minőségű, a készségeiket fejlesztő műsorok és alkalmazások használatára korlátozza.

Bár utazás vagy etetés közben vonzó megoldásnak tűnik a kisgyermek figyelmét a kezébe adott tableten vagy okostelefonon megjelenő mesével lekötni vagy elterelni, ne válasszuk a könnyebb utat. Az „addig legalább csendben van” vagy „így legalább eszik” önigazolások hosszú távon visszaütnek, hiszen a gyerek így nem fejleszti ki a saját stresszoldó és unaloműző stratégiáit, és később az eszközök nélkül már nehezen kezeli nyugodtan a hasonló helyzeteket.

Médiamentes idők és terek

Ötéves kor fölött is érdemes médiamentes időszakokat és zónákat kijelölni. Legyen ilyen például a közös étkezés időszaka. Fontos szabály az is, hogy a gyerek hálószobájában, a fürdőszobában és az illemhelyen se legyen kütyüzés. Jó ötlet például egy klasszikus ébresztőóra, amivel kiváltható a hálószobában a mobiltelefon ébresztő funkciója.

A kirándulások, családi programok alatt is érdemes korlátoznunk az okostelefon-használatot, és a fotók készítésére inkább fényképezőgépet használni. Amennyiben ez nem megoldható, úgy

a telefonon kikapcsolható az internetkapcsolat, illetve a figyelmeztetések küldése is.

Elalvás előtt egy órával még a serdülő gyermekeknek sem ajánlott a képernyős eszközök használata, a kutatások szerint ugyanis a kék fény akadályozza az álmosságért felelős melatonin hormon termelését.

Hogy ellenőrizhetem magam?

Az iOS és az Android készülékekben is van olyan beépített alkalmazás, amelyben ingyen mérhető, korlátozható és szabályozható a képernyőidő és a képernyőn keresztül elért tartalmak köre is. Az előbbinél a Beállítások menü Képernyőidő, az utóbbinál a Beállítások Digitális jóllét/Digitális egyenleg menüpontján belül ütemezhetők például képernyőmentes időszakok vagy állíthatók be időkorlátok egyes alkalmazásokhoz. Havi néhány száz forintért pedig ennél gazdagabb szabályozásilehetőség-tárat és részletesebb képet is kaphatunk arról, mi minden jelenik meg gyermekünk képernyőjén.

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom