Online identitás (Jelenség, fogalom)

A digitális térben egyszerre sokféleképpen lehetünk önmagunk. Ez felszabadító lehetőség, de kockázatai is vannak. A virtuálisból a nap végén visszatérünk valódi életünkbe, ahol vállalnunk kell online ballépéseink következményeit is.

Részletesen

Az identitás több tucatnyi kérdésre adott válaszból áll össze. Ráadásul helyzetenként is változhat a súlyozás. Az internet további kérdéseket ad hozzá a kevercshez. Komoly vagy csak hétvégi játékos az ember? Támadó vagy védekező? Star Wars- vagy Star Trek-rajongó?

Miután az identitás – legyen az valódi neves vagy álneves – létrejött, a használatával egyre meggyökeresedettebbé válik. Valójában mindegy, hogy tudjuk-e valakinek a nevét, aki egy jól kiismerhető értékrendszert megtartva éveken keresztül publikál kritikákat az interneten. Az álneve egyenlő ezzel az identitással. És mivel a felépítésébe időt és energiát fektetett, érdemes a megvédésére.

Az identitás, amit megvédünk

Online személyazonosságunkat azok a felhasználói profilok hordozzák, amelyeken keresztül a közösségi oldalakon, játékokban, csetalkalmazásokban kommunikálunk. Biztonságos online létezésünk alapja, hogy megvédjük ezeket, és rajtuk keresztül valódi önmagunkat is. Az önvédelem eszközei egyszerűek:

  • Állítsunk be összetett, nehezen megfejthető jelszavakat, profilonként különbözőt. Ahol lehet, kétszintű azonosítást is.
  • Használat után jelentkezzünk ki a fiókokból, és ne használjunk automatikus belépést.
  • A biztonsági beállításokban korlátozzuk a láthatóságunkat (kapcsoljuk ki a helyadatok megosztását, bejegyzéseinket csak egy általunk meghatározott kör olvashassa, például csak a családtagjaink), és személyes adatainkból általában is a lehető legkevesebbet, csak a feltétlenül szükségeseket osszuk meg online.

 

Identitások, amelyeken keresztül kifejezzük, és jobban meg is értjük magunkat

A digitális média nagyszerű terep a kísérletező önkifejezésre, annak kipróbálására, amik (még) nem vagyunk. A szégyenlős, nehezen kapcsolatot teremtő gyerekek merészebbek, de sikeresebbek is lehetnek online. A kamaszkor kereső időszakában is izgalmas lehet próbára tenni, milyenek lehetnénk még. Egy termetre kisebb fiú az online játékban óriási, jelentékeny erejű avatart választhat. Egy, a nyilvánosság előtt elfogódott kamasz határozott véleményeket fogalmazhat meg a sportról, filmekről, közössége eseményeiről írásban, és a kommentekkel vitázva fejlesztheti szemléletét, érvkészletét, „belenőhet” online imágójába. Ráadásul az online térben olyan képességeket is fel lehet szedni – ilyen például a csapatban végzett munka –, amelynek a fizikai világban is van haszna.

A kötetlen kommunikációnak vannak árnyoldalai is. A virtuális térben zajló gyűlölködés, az arctalan bántalmazás komoly, súlyos sérelmeket okozhat.

De akár magunknak is árthatunk: a ténylegestől nagyrészt eltérő, a csak a közösségi sikerre építő önmegjelenítés károsan befolyásolhatja a személyiség fejlődését.

Jó digitális szülőként érdemes beszélgetni a gyerekekkel az online önkifejezés előnyeiről és kockázatairól, valós és virtuális önmagunk különbségeiről. Például arról is, hogy mit, hol és hogyan tegyünk nyilvánossá a sikereinkből és a fájdalmainkból, és mit őrizzünk meg privátnak.

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom