Játékműfajok (Jelenség, fogalom)

Nem lehet egyértelműen megállapítani egy játékról, hogy milyen, ha a megjelenítés módját nézzük. De sokat segít, ha tisztában vagyunk az alapvető műfajokkal.

Részletesen

játékműfajok

Hagyományosan a videojátékokat egyszerűen lehetett tagolni. Voltak a belső nézetű lövöldözős (azaz FPS) játékok, amiben az ember egy akciófilm hőseként lőtte-vágta át magát az ellenségek seregén; voltak a stratégiai játékok, ahol egy térkép felett hadvezérkedhetett a játékos; és akadtak még ugrálós játékok, mint a Super Mario. Már akár a játék nézőpontja is segített annak eldöntésében, milyen játékkal van dolgunk.

Mára ez jelentősen bonyolódott. Több tíz éve vannak harmadik személyű játékok (TPS), amelyekben a hős válla fölött néz el a kamera. Például a Tomb Raider-sorozat, amelyből film is készült, és amelyben egy jól felfegyverzett régésszel, Lara Crofttal küzdünk meg a banditákkal és ősi átkokkal. De harmadik személyű lövöldözős játék a Fortnite is. Ezek között vannak olyan erőszakosak, mint a régi FPS-ek, de akadnak hasonló nézetű kalandos történetek is. Belső nézetű játékokból pedig készültek olyan verziók, amelyekben lőni sem lehet, csak sétálni, és felfedezni a világot, de mégis ugyanolyan nézetű, mint egy lövöldözős játék. Ezeknek a néha sétaszimulátornak csúfolt játékoknak az alaptípusa a Dear Esther vagy az Infra. Ez utóbbiban egy épületeket felmérő köztisztviselő bőrébe bújva sétálhatunk gátak és ipartelepek épületei között.

A stratégiai játékok mai elágazásának számítanak a többjátékos arénák (MOBA), mint például a Dota 2 vagy a League of Legends. Ezekben egy előre meghatározott, megismerhető pályán kell taktikai célokat elérni a csapatoknak. A pálya annyira kötött, mint egy focimeccsen: aki egy mérkőzést látott, az tudja, hol a felezővonal és hol a tizenhatos. A csapatok tagjait viszont számos egyedi képességekből rendelkező hősből lehet összeállítani. Ismerős a logika? Ilyesmi a fantasyfoci is, amiben az ember legalább egy képzeletbeli meccs erejéig egy csapatba rendezheti Messit, Puskást és Maradonát. Ezekben az egyedi játékosok ügyessége és a csapat összeszokottsága mellett fontos tényező az is, mennyire tudták a megfelelő hősöket választani a játékosok a stratégiájukhoz. A kombinációs lehetőségek bonyolultsága miatt ezek a MOBA-játékok gyakran népszerű e-sportok is egyben.

A játékok elbírálásának továbbra is az a legjobb módja, ha az ember leül elé szerencsétlenkedni.

Nem lesz azonnal a legjobb, de ha figyel arra, hogy mit érez játék közben, mit hoz ki belőle a győzelem vagy a vereség, többet tud meg a programról, mint külső ismérvek alapján tenné. Örömet lelni minden játéktípusban lehet. A játék körül kialakult közösség, a játékosok közti kommunikáció milyensége – például káromkodnak-e a játékot kísérő csevegésben – jobban befolyásolja az élményt, mint az, hogy mit kell csinálni játék közben. Általános tanácsként azt tudjuk mondani, hogy a játékbeli csevegőfunkciót is tartalmazó programok a felnőttebb tinédzsereknek valók.

Hasznosnak találod a szócikket?

Megosztom