Részletesen

A kattintásvadász, clickbait fogalmat általánosságban a szenzációhajhász internetes tartalomra, hivatkozásra használjuk. Bár egyetemesen elfogadott definíciója nincs, főként a szándékosan sokat ígérő, majd keveset adó, félrevezető címeket értjük alatta. Az ilyen címek elsődleges funkciója nem az információátadás, hanem pusztán annak elérése, hogy az internetező rákattintson a tartalomra, vagyis növelje az adott cikk, oldal olvasottságát.

A clickbait újkeletű kifejezés, az internetes tartalmak hívták életre. Ám maga a figyelemfelkeltő, szenzációhajhász címadás egyidős az írott sajtóval. A bulvárlapok előszeretettel bombázzák az olvasókat érzelmeikre ható címekkel, de az internetes híroldalak és a közösségi média térnyerésével vált igazán elterjedtté ez a fajta címadás. Az online média reklámok által finanszírozott részében a kattintásszám mindennek a mércéje. Minden hirdető érdeke az, hogy minél nagyobb közönséget érjen el, ehhez pedig olyan internetes oldalakon jelennek meg, amelyeket sokan követnek. A hirdetési bevételekből élő weboldal-tulajdonosok gyakran választják a kattintásszám maximalizálásának módszerét, amihez a clickbait címadás hatékony eszköz.

A komoly, közéleti online sajtó máshogy reagál a kattintásvadász tartalmakra. A Telex híroldal például heti rendszerességgel publikálja Clickbait Híradó című videóit, amelyek a hét leginkább átverősen megfogalmazott címei által ígért tudást, feltett kérdések válaszait adják meg egy-egy szóban.

Egy 2017-es kutatás szerint ezek a legjobban működő clickbaitfordulatok:

• Az érzelmeinkre ható címek, például: „Sírni fogsz, amint megtudod, mi lett a kislánnyal...”, „Megható dolgot tett…!”, „Meg fogsz döbbenni, ha megtudod…!”
• Az elemi kíváncsiságunkra építő címek, például olyan módon, hogy kihagynak valami fontos információt: „Nem fogja elhinni, mi történt…!”, vagy esetleg úgy, hogy ép ésszel fel nem fogható információt közölnek: „Ki nem találja, hol jelent meg Jézus! Egy pirítóson! Most megnézheti!”. Ebbe a kategóriába sorolhatók a különböző kvízek is, amelyek valami hihetetlent fognak kideríteni rólunk.
• A törzsi összetartozást erősítő címek: „14 dolog, amit csak azok érthetnek, akik szeretik a könyveket”, „Felismered a 90-es évek játékait?”, „Ezért érzik magukat állandóan bizonytalannak még a legerősebb csajok is”.

Az álhírek esetében kifejezetten gyakori a kattintásvadász cím, érdemes már a cím elolvasásánál mérlegelni, hogy megéri-e rákattintanunk egy érzelmeinkre ható, meghökkentő, ám valószerűtlen tartalmat ígérő cikkre.

Forrás:

Cikk a kattintásvadászatról a Médiaszertárban

Érdekesség:

Az Index cikke 10 szalagcímről, amire nem érdemes kattintani
A cikkben említett Clickbait-híradó epizódjai

Van 10 perced?

Mélyedj el a témában szakértőnkkel!

Fókuszban a gyermekjogok – 35 éves a New York-i Gyermekjogi Egyezmény

Novák Adrienn, szakmai koordinátor, Bűvösvölgy

Elolvasom