Generációs kapcsolatok és szakadékok: tegyünk rendet a fogalmak között!
A generáció olyan személyek csoportja, akik ugyanabban a korszakban születtek, ugyanaz az időszak formálta őket, és ugyanazok a társadalmi jellemzők voltak hatással rájuk, vagyis egy azonos életkor és életszakasz, létfeltételek, technológia, események és tapasztalatok által összekapcsolt csoport.
A generációs jellemzők persze nem minden esetben vonatkoztathatók kivétel nélkül egy adott nemzedék minden egyes tagjára. Az azonban bizonyos, hogy a technológiai változás, az új eszközökhöz való viszony meghatározza a generációk közötti kapcsolatokat is.
Bennszülöttek/bevándorlók – és a keveredések
Marc Prensky nyomán digitális bennszülötteket és digitális bevándorlókat különböztetünk meg. Utóbbi elnevezés általában azokra vonatkozik, akik érett korukban kezdték el használni az internetet és az ehhez kapcsolódó eszközöket, s mint az idegen országba bevándorlók, némi gátlással sajátították el, vagy akár el is zárkóztak használatuktól. Velük ellentétben a digitális bennszülöttek már gyermekkorukban a kezükbe kapták a „kütyüket”, így szinte beleszülettek ezek használatába.
Ma már van kutató, aki a digitális bennszülött kifejezés jogosultságát is megkérdőjelezi, mondván: a fiatalabb nemzedékek között is megoszlik az eszközök hozzáférhetőségének mértéke, amiben a gazdasági helyzet kulcsszerepet játszik. Sok hazai periférián élő fiatalról elmondható, hogy digitális írástudásuk elemi szintű, illetve mindössze a játékra való képességet jelent, sőt, még mindig vannak olyanok is, akik egyáltalán nem férnek hozzá a digitális eszközökhöz. Közben ahogy az idősebb generáció egyre inkább felzárkózik és egyre jártasabb lesz az online térben, várható, hogy a jövőben ez a különbség egyre csökken.
Vagyis a szocializáció, a gazdasági helyzet, a technológiához való hozzáférés szintjei és a személyes karakterisztikák felülírhatják a generációk lentebb leírt jellegzetességeit. Például egy lesajnált babyboomernek ("OK, boomer"), aki online marketinggel és videójáték-tervezéssel foglalkozik, bizonyos tekintetben sokkal inkább Z-, vagy Y-generációs jellemzői lehetnek és megeshet, hogy munkája során is jobban megérteti magát velük, mint a kortársaival.
Örök ellentétek?
A generációk közötti ellentétek annyira nem újkeletűek, már a Babiloni Birodalomból is fennmaradtak olyan ékírásos kőtáblák, melyeken az akkori ifjúság viselkedését kifogásolták.
A nemzedékiség, az új generációk megértése az utóbbi évtizedekben kapott egyre fontosabb szerepet. Rengeteg olyan kötet, tanulmány és cikk jelent meg, amelyek lélektanilag, szociológiailag, az oktatásmódszertan szempontjából vagy éppen a marketing és a humán errőforrás-menedzsment területén vizsgálták a generációk, főleg a fiatalabb Y-, és Z-generációk jellegzetességeit. Ma azzal az egyedülálló jelenséggel nézünk szembe a nemzedékek tekintetében, hogy akár hat generáció is élhet együtt a családokban. Ez a sajátos helyzet egyrészt az emberi átlagéletkor kitolódásának köszönhető, másrészt a technológia exponenciális fejlődésének. A közösségekben gyakran kihívást jelent a különböző generációk közötti ideális kapcsolat kialakítása és megtartása.
Kommunikáció: a szakadéktól a fordított szocializációig
A generációs szakadék kialakulásának egyik oka a kommunikációszegény családi kapcsolatokban keresendő. Kutatások szerint a családjainkban mindössze körülbelül napi öt percet (!) fordítunk beszélgetésre, ennek nagy része is logisztikai feladatok megszervezésére korlátozódik.
Gyakran az információ-, és ismerethiány blokkolhatja a kapcsolatokat. A szülők, nagyszülők nem ismerik azoknak az online felületeknek a működését, vagy azokat az influenszereket, youtubereket, instagramereket, tiktokereket, amelyek és akik meghatározó szerepet töltenek be a gyerekek mindennapjaikban. Hasonlóképp a fiatalok keveset tudnak nagyszüleik, szüleik fiatalkori tapasztalatairól, az akkori szokásokról, életkörülményekről és súlyos döntésekről. Így állhatnak elő olyan helyzetek, hogy a fiatal közeledne az idősebbhez, de nem figyel arra, hogy a tiszteletét úgy fejezze ki, ahogy az egy, a veterán nemzedékbe tartozó nagyszülőnek megfelelne. Az idősekkel és a fiatalokkal, az egyes generációkkal kapcsolatos előítéletek negatív hatásait a kölcsönös elfogadás és nyitottság növelésével ellensúlyozhatjuk.
A kommunikációnak kulcsszerepe van a generációk közötti szakadék csökkentésében. A gyakoribb rendszeres közös programokkal, családi tevékenységekkel szülőként is sokat tehetünk azért, hogy szinergikus kapcsolatok működjenek a szűkebb családi körben és a nagyszülők-unokák között is. Mivel a különböző generációk jellemzően eltérő közösségimédia-platformokon vannak jelen, különböző online tartalmakat fogyasztanak, és ennek megfelelően más-más szlenget is használnak, ezek megosztása, megbeszélése, a régi és új technikai eszközök összehasonlítása is jó alap lehet a generációs szakadékok áthidalásához.
Reménykeltő lehetőség a fordított szocializáció, amikor is a klasszikus felállással ellentétben nem az idősebb oktatja a fiatalabbat, hanem fordítva. A fiatalabb nemzedékek technológiai jártasságát kihasználva a szülő is tanulhat a gyerektől. S bár a gyerekek akár pillanatok alatt képesek beállítani egy applikációt, ez nem jelenti azt, hogy az interneten látott, hallott információk tartalmi részével, érzelmi vetületével is képesek egyedül megbirkózni. Élettapasztalatunk, az offline világban (IRL) szerzett ismereteink átadásával ma is sokat tudunk nekik segíteni, hogy jobban boldoguljanak a mindennapi életben.
Generációk dióhéjban
Ha a különböző nemzedékek képesek együttműködni, sokkal sikeresebbek lehetnek, mint a csak homogén generációs csoportokból álló közösségek. Ehhez fontos, hogy megismerjük egymás nemzedéki hátterét és figyeljünk arra a korszellemre, mely alakította, alakítja az adott generáció fiatalságát! Nézzük meg röviden kikről is beszélünk.
A mai nagyszülői-, dédszülői nemzedék, amely gyerekként, fiatalként világháborúkat és nagyobb kulturális, ideológiai változásokat és gazdasági válságokat élt meg. Életük fontos részét képezte az alkalmazkodás, mint túlélési mechanizmus. A házasság, a hivatás, a munka egy életre szólt. A kézzel írott levél, a vonalas telefon, a rádió, majd később a tévé lettek a legfőbb kommunikációs eszközök életük legaktívabb időszakaszaiban, a digitális eszközökkel csak ezután ismerkedtek meg.
Az amerikai babyboomer kifejezéssel ellentétben nálunk inkább Ratkó-nemzedékként ismertek. Új kultúrát teremtettek maguknak: fiatalkoruk ellenkultúrája (például hippizmus) a 20-21. század legfontosabb kulturális szellemi öröksége. Munkahelyükön jellemző volt a kiszámítható, lineáris karrierút, a vezetők felé tisztelet, alázat, lojalitás. A veterán nemzedékhez hasonlóan a digitális forradalom eszközei őket is később érték el. Sokan évtizednyi fax-, és írógéphasználatról tértek át a számítógépre és az emailezésre. A munkahelyen sokan vezetők, de nagy részük már nyugdíjas vagy afelé közeledik, és nagyszülői szerepnek is örvend.
Az úgynevezett "kulcsos gyerekek" voltak, akik már olyan családokban nőttek fel, ahol mindkét szülő dolgozott, így hamar önállóak lettek. Átmeneti generációnak is nevezzük őket, akik a „nagy” 68-as nemzedék után és még a „hipermodern” Y/Z generációk előtt születtek. Gyermekkorukban még nem volt internet, de viszonylag fiatalként elkezdték használni a digitális eszközöket, bár többnyire máshogyan és másra, mint a náluk fiatalabbak. Attól függően, hogy fiatalabbak vagy idősebbek, gyermekkoruk egy részét a szocializmusban töltötték, amikor is az individuum helyett a közösség építésén volt a hangsúly: sokan tartoztak úttörő-, tömegsport-, és őrs-körökbe. A lemezjátszót és a magnót a külföldről becsempészett walkmanek, később a CD-lejátszók váltották fel. Nagy sláger volt a videó-lejátszó is, sorra nyíltak a tékák a lakótelepeken. Az ezredfordulón viszonylag még fiatalként, középkorúként kapcsolódtak be az internet világába, nagyobb asztali gépek mellé ülve. A rendszerváltás idején váltak nagykorúvá – ők a „rendszerváltók". Fiatalkorukban a gyerekként megismert szocialista világ szabályai érvénytelenné váltak, az „új világ” egy ideig még kiismerhetetlen volt (pl.: cégalapítás, „multik”). Ma a munkaerőpiac gerincét képezik, sokan vezetők, a családban szülők, de a pedagógusok nagy része is ebbe a generációba tartozik, mivel a hazai pedagógusok átlagéletkora jelenleg 46 év körül mozog.
Az információs társadalom szülötteiként sokan már kisiskolás korukban elkezdték használni az internetes technológiát, bár vannak közöttük olyanok is, akiknek a gyerekkora még teljes mértékben az offline térben zajlott. Fiatalkorukban elsőként használták a közösségi oldalakat és a csetalkalmazásokat. A posztokon keresztül véleményük felerősödött, emiatt (is) úgy tűnhet, mintha erősebb önérvényesítő készségek birtokában lennének, mint elődeik.
Szüleik szabad véleménynyilvánításra, magabiztosságra nevelték őket („én generáció"). A közösségi médiából érkező üzenetek is azt üzenték: „különleges vagy, bármi lehetsz”.
Az ő nemzedékükhöz kapcsolják a Pán Péter-szindróma, a mamahotel jelenség, a kapunyitási pánik, illetve a megosztás kultúrájának és gazdaságának elterjedését. A rendszerváltók gyermekeiként apolitikusabbak, más értelmezésük van a lojalitásról, titkokról, áttekinthetőségről. A nemzedék idősebb tagjai között sokan szülők és a munkaerőpiac aktív tagjai. A munkahelyen lényeges számukra, hogy lássák munkájuk értelmét és élvezzék is azt, amit csinálnak. A COVID-időszakban ők álltak át a legkönnyebben a home office-ra, ugyanis sokan már régóta integrálják a digitális eszközöket a tanulásban és a munkavégzésben is.
Digitális bennszülöttek: a modern technika világába születtek bele, ők már nem ismerik az internet előtti életet.
Idejük jelentős részét online világban töltik, a közösségi oldalakon chatelnek, barátkoznak és „randiznak”, az internetes alkalmazások létszükségletükké váltak. Zömében azokon az online platformokon szeretnek mozogni, ahol szüleik, tanáraik nincsenek jelen, hanem ahol a kortársakkal lehetnek kapcsolatban. A világ első globális nemzedéke: ugyanazon a zenén, videójátékon, filmen, és divatirányzaton nőnek föl, éljenek bárhol a világon. Hazánkban egy demográfiailag alacsony létszámú generációt alkotnak, akiknek a szüleik a legidősebbek, így gyakran akár 2-3 generációnyi különbség is fennállhat egy Z-generációs és édesanyja, édesapja között.
Jellemző rájuk a multitasking és a felgyorsulás, viszont egy dologra koncentrálni és abban elmélyülni nehezebb számukra. Nagy veszélyt jelent rájuk az online függőség és a felnőtt tartalmakhoz való túl korai hozzáférés.
Ők sem ismerik az okostelefonok nélküli világot. Sokan már az anyaméhben már érintkeztek a technológiával, szüleik ugyanis kiposztolták a 4D-s, 5D-s ultrahangfelvételeiket róluk, így digitális lábnyommal rendelkeznek már prenatális korban, vagyis még mielőtt megszületnek! Egyes kutatások szerint az óvodások 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is használja. Egy másik kutatás szerint hazánkban a 3 év alattiak közel fele használ valamilyen digitális eszközt. Egyes előrejelzések szerint minden idők legmagányosabb generációja lesznek, hiszen sokkal kevesebbet kommunikálnak az offline, nem-virtuális közegben, és kevesebb személyes kapcsolatot alakítanak ki környezetükkel. A rendszeres érintőképernyő-használat miatt egészen más tanulási tapasztalattal érkeznek az általános iskolába, mint a korábbi generációk.
Generációk szlengjei
Kevés megmosolyogtatóbb generációs jellemzőt találhatunk, mint a menőség nyelvi készletét, a mindenkori szlenget. S bár a régi szleng a leginkább idegen, a legfurcsább mindig a tegnap szlengje, amivel már mi is találkoztunk. Olyan a generációs szleng, mint a divat, ahogy leírjuk és szótárba foglaljuk, már éppen ki is ment a divatból.
VégigolvasomNe a sómájert (feketekávé) igyad a palizabhoz, inkább rendelj egy flágót (pezsgő),
VégigolvasomMaszekolás (másodállás végzése) után, zsugázzunk (kártyázzunk) egyet, aztán toljunk el egy staubot (szívjunk el egy cigit),
VégigolvasomAz a topis (elhanyagolt külsejű), úszósapkás (kopasz) mákos (részeg) muksó (férfi) megfújta (ellopta) a mackóból (páncélszekrény) a lét (pénzt).
VégigolvasomTök csákány! (szuper) Kajakra nagyon fain (jó) az új képed a Fácsén (Facebook)!
VégigolvasomAnnyira egy gatya gatter (rosszul öltözött) IRL (in real life a való életben), pedig azt adod (érted)
Ne a sómájert (feketekávé) igyad a palizabhoz, inkább rendelj egy flágót (pezsgő),
és adj a brencsáringnek (pincér) nagy tripit (borravaló), aztán menjünk csurglizni (táncolni) azzal a frankával (nő).
Maszekolás (másodállás végzése) után, zsugázzunk (kártyázzunk) egyet, aztán toljunk el egy staubot (szívjunk el egy cigit),
burkoljunk be (együnk valamit) valamit a talponállóban (büfében).
Az a topis (elhanyagolt külsejű), úszósapkás (kopasz) mákos (részeg) muksó (férfi) megfújta (ellopta) a mackóból (páncélszekrény) a lét (pénzt).
Rinyálhat (félhet) a muki (férfi), mert ha a zsernyákok elkapják, akkor jó pár év lesz a szanatóriumban (börtön).
Tök csákány! (szuper) Kajakra nagyon fain (jó) az új képed a Fácsén (Facebook)!
Tök csákány! (szuper) Kajakra nagyon fain (jó) az új képed a Fácsén (Facebook)! Na én dzsalok (sietek). Zsír. (menő)
Annyira egy gatya gatter (rosszul öltözött) IRL (in real life a való életben), pedig azt adod (érted)
ugye, hogy azt hiszi flexel (menőzik, felvág) meg mindenki rácrushol (mindenkinek tetszik) az Instán. Elég grindzs (béna)!