Generációs kapcsolatok és szakadékok: tegyünk rendet a fogalmak között!

  • Bereczki Enikőifjúsági és generációs szakértő
  • Olvasási idő:
    8 perc
    Közzétéve:
    2021. február 22.

A generáció olyan személyek csoportja, akik ugyanabban a korszakban születtek, ugyanaz az időszak formálta őket, és ugyanazok a társadalmi jellemzők voltak hatással rájuk, vagyis egy azonos életkor és életszakasz, létfeltételek, technológia, események és tapasztalatok által összekapcsolt csoport.

A generációs jellemzők persze nem minden esetben vonatkoztathatók kivétel nélkül egy adott nemzedék minden egyes tagjára. Az azonban bizonyos, hogy a technológiai változás, az új eszközökhöz való viszony meghatározza a generációk közötti kapcsolatokat is.

Bennszülöttek/bevándorlók – és a keveredések

Marc Prensky nyomán digitális bennszülötteket és digitális bevándorlókat különböztetünk meg. Utóbbi elnevezés általában azokra vonatkozik, akik érett korukban kezdték el használni az internetet és az ehhez kapcsolódó eszközöket, s mint az idegen országba bevándorlók, némi gátlással sajátították el, vagy akár el is zárkóztak használatuktól. Velük ellentétben a digitális bennszülöttek már gyermekkorukban a kezükbe kapták a „kütyüket”, így szinte beleszülettek ezek használatába.
Ma már van kutató, aki a digitális bennszülött kifejezés jogosultságát is megkérdőjelezi, mondván: a fiatalabb nemzedékek között is megoszlik az eszközök hozzáférhetőségének mértéke, amiben a gazdasági helyzet kulcsszerepet játszik. Sok hazai periférián élő fiatalról elmondható, hogy digitális írástudásuk elemi szintű, illetve mindössze a játékra való képességet jelent, sőt, még mindig vannak olyanok is, akik egyáltalán nem férnek hozzá a digitális eszközökhöz. Közben ahogy az idősebb generáció egyre inkább felzárkózik és egyre jártasabb lesz az online térben, várható, hogy a jövőben ez a különbség egyre csökken.
Vagyis a szocializáció, a gazdasági helyzet, a technológiához való hozzáférés szintjei és a személyes karakterisztikák felülírhatják a generációk lentebb leírt jellegzetességeit. Például egy lesajnált babyboomernek ("OK, boomer"), aki online marketinggel és videójáték-tervezéssel foglalkozik, bizonyos tekintetben sokkal inkább Z-, vagy Y-generációs jellemzői lehetnek és megeshet, hogy munkája során is jobban megérteti magát velük, mint a kortársaival.

Örök ellentétek?

A generációk közötti ellentétek annyira nem újkeletűek, már a Babiloni Birodalomból is fennmaradtak olyan ékírásos kőtáblák, melyeken az akkori ifjúság viselkedését kifogásolták. 
A nemzedékiség, az új generációk megértése az utóbbi évtizedekben kapott egyre fontosabb szerepet. Rengeteg olyan kötet, tanulmány és cikk jelent meg, amelyek lélektanilag, szociológiailag, az oktatásmódszertan szempontjából vagy éppen a marketing és a humán errőforrás-menedzsment területén vizsgálták a generációk, főleg a fiatalabb Y-, és Z-generációk jellegzetességeit. Ma azzal az egyedülálló jelenséggel nézünk szembe a nemzedékek tekintetében, hogy akár hat generáció is élhet együtt a családokban. Ez a sajátos helyzet egyrészt az emberi átlagéletkor kitolódásának köszönhető, másrészt a technológia exponenciális fejlődésének. A közösségekben gyakran kihívást jelent a különböző generációk közötti ideális kapcsolat kialakítása és megtartása.

Kommunikáció: a szakadéktól a fordított szocializációig

A generációs szakadék kialakulásának egyik oka a kommunikációszegény családi kapcsolatokban keresendő. Kutatások szerint a családjainkban mindössze körülbelül napi öt percet (!) fordítunk beszélgetésre, ennek nagy része is logisztikai feladatok megszervezésére korlátozódik.
Gyakran az információ-, és ismerethiány blokkolhatja a kapcsolatokat. A szülők, nagyszülők nem ismerik azoknak az online felületeknek a működését, vagy azokat az influenszereket, youtubereket, instagramereket, tiktokereket, amelyek és akik meghatározó szerepet töltenek be a gyerekek mindennapjaikban. Hasonlóképp a fiatalok keveset tudnak nagyszüleik, szüleik fiatalkori tapasztalatairól, az akkori szokásokról, életkörülményekről és súlyos döntésekről. Így állhatnak elő olyan helyzetek, hogy a fiatal közeledne az idősebbhez, de nem figyel arra, hogy a tiszteletét úgy fejezze ki, ahogy az egy, a veterán nemzedékbe tartozó nagyszülőnek megfelelne. Az idősekkel és a fiatalokkal, az egyes generációkkal kapcsolatos előítéletek negatív hatásait a kölcsönös elfogadás és nyitottság növelésével ellensúlyozhatjuk.
A kommunikációnak kulcsszerepe van a generációk közötti szakadék csökkentésében. A gyakoribb rendszeres közös programokkal, családi tevékenységekkel szülőként is sokat tehetünk azért, hogy szinergikus kapcsolatok működjenek a szűkebb családi körben és a nagyszülők-unokák között is. Mivel a különböző generációk jellemzően eltérő közösségimédia-platformokon vannak jelen, különböző online tartalmakat fogyasztanak, és ennek megfelelően más-más szlenget is használnak, ezek megosztása, megbeszélése, a régi és új technikai eszközök összehasonlítása is jó alap lehet a generációs szakadékok áthidalásához.

Reménykeltő lehetőség a fordított szocializáció, amikor is a klasszikus felállással ellentétben nem az idősebb oktatja a fiatalabbat, hanem fordítva. A fiatalabb nemzedékek technológiai jártasságát kihasználva a szülő is tanulhat a gyerektől. S bár a gyerekek akár pillanatok alatt képesek beállítani egy applikációt, ez nem jelenti azt, hogy az interneten látott, hallott információk tartalmi részével, érzelmi vetületével is képesek egyedül megbirkózni. Élettapasztalatunk, az offline világban (IRL) szerzett ismereteink átadásával ma is sokat tudunk nekik segíteni, hogy jobban boldoguljanak a mindennapi életben.

Generációk dióhéjban

Ha a különböző nemzedékek képesek együttműködni, sokkal sikeresebbek lehetnek, mint a csak homogén generációs csoportokból álló közösségek. Ehhez fontos, hogy megismerjük egymás nemzedéki hátterét és figyeljünk arra a korszellemre, mely alakította, alakítja az adott generáció fiatalságát! Nézzük meg röviden kikről is beszélünk.

A mai nagyszülői-, dédszülői nemzedék, amely gyerekként, fiatalként világháborúkat és nagyobb kulturális, ideológiai változásokat és gazdasági válságokat élt meg. Életük fontos részét képezte az alkalmazkodás, mint túlélési mechanizmus. A házasság, a hivatás, a munka egy életre szólt. A kézzel írott levél, a vonalas telefon, a rádió, majd később a tévé lettek a legfőbb kommunikációs eszközök életük legaktívabb időszakaszaiban, a digitális eszközökkel csak ezután ismerkedtek meg.

Az amerikai babyboomer kifejezéssel ellentétben nálunk inkább Ratkó-nemzedékként ismertek. Új kultúrát teremtettek maguknak: fiatalkoruk ellenkultúrája (például hippizmus) a 20-21. század legfontosabb kulturális szellemi öröksége. Munkahelyükön jellemző volt a kiszámítható, lineáris karrierút, a vezetők felé tisztelet, alázat, lojalitás. A veterán nemzedékhez hasonlóan a digitális forradalom eszközei őket is később érték el. Sokan évtizednyi fax-, és írógéphasználatról tértek át a számítógépre és az emailezésre. A munkahelyen sokan vezetők, de nagy részük már nyugdíjas vagy afelé közeledik, és nagyszülői szerepnek is örvend.

Az úgynevezett "kulcsos gyerekek" voltak, akik már olyan családokban nőttek fel, ahol mindkét szülő dolgozott, így hamar önállóak lettek. Átmeneti generációnak is nevezzük őket, akik a „nagy” 68-as nemzedék után és még a „hipermodern” Y/Z generációk előtt születtek. Gyermekkorukban még nem volt internet, de viszonylag fiatalként elkezdték használni a digitális eszközöket, bár többnyire máshogyan és másra, mint a náluk fiatalabbak. Attól függően, hogy fiatalabbak vagy idősebbek, gyermekkoruk egy részét a szocializmusban töltötték, amikor is az individuum helyett a közösség építésén volt a hangsúly: sokan tartoztak úttörő-, tömegsport-, és őrs-körökbe. A lemezjátszót és a magnót a külföldről becsempészett walkmanek, később a CD-lejátszók váltották fel. Nagy sláger volt a videó-lejátszó is, sorra nyíltak a tékák a lakótelepeken. Az ezredfordulón viszonylag még fiatalként, középkorúként kapcsolódtak be az internet világába, nagyobb asztali gépek mellé ülve. A rendszerváltás idején váltak nagykorúvá – ők a „rendszerváltók". Fiatalkorukban a gyerekként megismert szocialista világ szabályai érvénytelenné váltak, az „új világ” egy ideig még kiismerhetetlen volt (pl.: cégalapítás, „multik”). Ma a munkaerőpiac gerincét képezik, sokan vezetők, a családban szülők, de a pedagógusok nagy része is ebbe a generációba tartozik, mivel a hazai pedagógusok átlagéletkora jelenleg 46 év körül mozog.

Az információs társadalom szülötteiként sokan már kisiskolás korukban elkezdték használni az internetes technológiát, bár vannak közöttük olyanok is, akiknek a gyerekkora még teljes mértékben az offline térben zajlott. Fiatalkorukban elsőként használták a közösségi oldalakat és a csetalkalmazásokat.  A posztokon keresztül véleményük felerősödött, emiatt (is) úgy tűnhet, mintha erősebb önérvényesítő készségek birtokában lennének, mint elődeik.

Szüleik szabad véleménynyilvánításra, magabiztosságra nevelték őket  („én generáció"). A közösségi médiából érkező üzenetek is azt üzenték: „különleges vagy, bármi lehetsz”.

Az ő nemzedékükhöz kapcsolják a Pán Péter-szindróma, a mamahotel jelenség, a kapunyitási pánik, illetve a megosztás kultúrájának és gazdaságának elterjedését. A rendszerváltók gyermekeiként apolitikusabbak, más értelmezésük van a lojalitásról, titkokról, áttekinthetőségről. A nemzedék idősebb tagjai között sokan szülők és a munkaerőpiac aktív tagjai. A munkahelyen lényeges számukra, hogy lássák munkájuk értelmét és élvezzék is azt, amit csinálnak. A COVID-időszakban ők álltak át a legkönnyebben a home office-ra, ugyanis sokan már régóta integrálják a digitális eszközöket a tanulásban és a munkavégzésben is.

Digitális bennszülöttek: a modern technika világába születtek bele, ők már nem ismerik az internet előtti életet.
Idejük jelentős részét online világban töltik, a közösségi oldalakon chatelnek, barátkoznak és „randiznak”, az internetes alkalmazások létszükségletükké váltak. Zömében azokon az online platformokon szeretnek mozogni, ahol szüleik, tanáraik nincsenek jelen, hanem ahol a kortársakkal lehetnek kapcsolatban. A világ első globális nemzedéke: ugyanazon a zenén, videójátékon, filmen, és divatirányzaton nőnek föl, éljenek bárhol a világon. Hazánkban egy demográfiailag alacsony létszámú generációt alkotnak, akiknek a szüleik a legidősebbek, így gyakran akár 2-3 generációnyi különbség is fennállhat egy Z-generációs és édesanyja, édesapja között.

Jellemző rájuk a multitasking és a felgyorsulás, viszont egy dologra koncentrálni és abban elmélyülni nehezebb számukra. Nagy veszélyt jelent rájuk az online függőség és a felnőtt tartalmakhoz való túl korai hozzáférés.

Ők sem ismerik az okostelefonok nélküli világot. Sokan már az anyaméhben már érintkeztek a technológiával, szüleik ugyanis kiposztolták a 4D-s, 5D-s ultrahangfelvételeiket róluk, így digitális lábnyommal rendelkeznek már prenatális korban, vagyis még mielőtt megszületnek! Egyes kutatások szerint az óvodások 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is használja. Egy másik kutatás szerint hazánkban a 3 év alattiak közel fele használ valamilyen digitális eszközt. Egyes előrejelzések szerint minden idők legmagányosabb generációja lesznek, hiszen sokkal kevesebbet kommunikálnak az offline, nem-virtuális közegben, és kevesebb személyes kapcsolatot alakítanak ki környezetükkel. A rendszeres érintőképernyő-használat miatt egészen más tanulási tapasztalattal érkeznek az általános iskolába, mint a korábbi generációk.

Generációk szlengjei

Kevés megmosolyogtatóbb generációs jellemzőt találhatunk, mint a menőség nyelvi készletét, a mindenkori szlenget. S bár a régi szleng a leginkább idegen, a legfurcsább mindig a tegnap szlengje, amivel már mi is találkoztunk. Olyan a generációs szleng, mint a divat, ahogy leírjuk és szótárba foglaljuk, már éppen ki is ment a divatból.

Veterán szleng
1950-es 60-as évek

Ne a sómájert (feketekávé) igyad a palizabhoz, inkább rendelj egy flágót (pezsgő),

Végigolvasom
Boomer szleng
1970-es évek

Maszekolás (másodállás végzése) után, zsugázzunk (kártyázzunk) egyet,  aztán toljunk el egy staubot (szívjunk el egy cigit),

Végigolvasom
GenX szleng
1980-as évek

Az a topis (elhanyagolt külsejű), úszósapkás (kopasz) mákos (részeg) muksó (férfi) megfújta (ellopta) a mackóból (páncélszekrény) a lét (pénzt).

Végigolvasom
Y generációs szleng
2000-es évek

Tök csákány! (szuper) Kajakra nagyon fain (jó) az új képed a Fácsén (Facebook)!

Végigolvasom
Z generációs szleng
2010-es évek

Annyira egy gatya gatter (rosszul öltözött) IRL (in real life a való életben), pedig azt adod (érted)

Végigolvasom

Kovácsék: minden generáció személyes sorsokból áll össze

A generációs különbségek alakulását el tudjuk mesélni eszközhasználat szempontjából egy-egy (kitalált, de nem életszerűtlen) névhez tartozó, ízig-vérig hazai történet gyanánt.

  1. Özvegy Kovács Jánosné, a veterán nemzedék képviselője

    Arisztokrata családba született, ahol nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésére, francia nevelőnője tanította az illemszabályokra és az idegen nyelvekre a kis Zsuzsánnát. Az idilli éveket átírta a történelem. Édesapját málenkij robotra vitték, s bár hazajött, származása miatt megbélyegezték. Zsuzsánnát nemesi származása miatt 12 éves korában családjával együtt néhány napra börtönbe zárták. Vagyonukat elkobozták. Az 1956-os forradalom után kénytelen volt disszidálni Magyarországról. A jog- és birtokfosztás, a társadalmi megbélyegzés, a megaláztatás és az emigráció meghatározta az életét, de képes volt újra felépíteni azt. Kitartásának, életszeretetének és túlélési ösztöneinek köszönhetően jelentős sikereket ért el. Külföldről eleinte leveleket küldött szeretteinek, amelyek nagyon ritkán jutottak el a címzettekhez. Később vonalas telefonon tudta elérni őket távhívással, a születésnapokra táviratot küldött. Emlékiratait írógéppel írta meg, a nyugdíjhoz közel kellett megtanulnia az internethasználatot, amitől eleinte idegenkedett.

  2. Kovács Jánosné, a baby boomer generáció tagja

    Biztosra vette azt, hogy ugyanarról a munkahelyről megy majd nyugdíjba, ahová elsőként bekerült az iskolapadból. Apropó iskolapad, az eltért a mostanitól. Például nagyon ritka volt, hogy bárki is egyetem mellett dolgozzon. Az órák sem voltak rugalmasak, így a hallgatók nem alakíthatták úgy az órarendeket, ahogy ma szokás. Nem létezett olyan szó sem, hogy „felvenni” egy tárgyat. Azt tanulták, ami meg volt szabva, nem volt szabad választásuk. A cégek döntő többségben merev hierarchiájú állami vállalatok voltak. Mindenkinek megvolt a körülhatárolt feladata, amibe  enyhén szólva  nem halt bele. Az innováció és a kreativitás fogalmai akkoriban nem röpködtek úgy a levegőben. A főnök szava szent volt, s a most 69 éves asszony a mai napig csodálkozik, ha egy vezetővel kapcsolatban valami elvárást hall. A kockásfüzet és az írógép, később a faxgép és a monumentális asztali számítógépek segítették a munkavégzést. Otthon rádiót hallgattak, fekete-fehér, majd színes tévét néztek. A mobilhasználatot unokája miatt tanulta meg, aki külföldön tanul ösztöndíjasként.

  3. Kovácsné Tóth Zsuzsa X generációs

    A rendszerváltás alatt fejezte be az egyetemet. Ő már válogathatott, mert szép lassan kezdtek megjelenni a multik. Hasznára vált, hogy jól tudott angolul (az újdonságnak számító amerikai MTV sokat segített neki ebben), ami akkor még nem is volt olyan gyakori. Már kezdőként jóval többet keresett, mint szülei. Szépen emelkedett a ranglétrán, de a pénzért, a karrierért keményen meg kellett dolgozni, és nem akárhogy: proaktívan, kreatívan. Időközben a házassága, az egészsége meg is sínylette az állandó stresszt és hajtást. Szülei nemigen értették, hogy munka után miért nem süt-főz vagy teszi rendbe a kertet, hiszen ők, amint az óra elütötte a négyet, a ceruza ki is esett a kezükből, és rohantak a telekre. A most 51 éves Zsuzsa az időeltolódás miatt este otthonról még az ázsiai partnerrel tárgyal Skype-on, amit anno még egy Y generációs gyakornok telepített a laptopjára. A digitalizálódó munkahelyeken már nem különül el élesen sem térben sem időben a munka a magánélettől. Szabadidejében kikapcsolja a kereskedelmi tévécsatornán nézett sorozat, vagy a Facebookon keresi fel régi osztálytársait.

  4. Kovács Zsuzsi Y generációs

    A Cartoon Networköt nézve már gyerekként megtanult angolul, majd később egy csereprogramon franciául is. Egyetemistaként úgy állította össze órarendjét, hogy már elsőévesként tudjon mellette dolgozni, mivel tisztában volt azzal, hogy tapasztalat nélkül pályakezdőként hátránnyal indul, hiába a jeles diploma. Olyan cégekhez ment el, ahol számára vonzó munkakörnyezetet látott. Fontos szempont volt a nemzetközi, jó hangulatú csapat is, mert folyamatosan szeretett volna fejlődni. Többnyire heti 2-3 napot home office-ban dolgozik, munkáját számos applikáció segíti. Harminc évesen már több mint hat munkahelyet fogyasztott el, és jelenleg azt latolgatja, hogy szabadúszó lesz. Nemrég házasodott meg, és szülei negatív példáján okulva nem akarja a munka oltárán feláldozni a családi életet. Olyan munkát sem hajlandó végezni, ami nem okoz már számára örömet, vagy amiben nem látja a fejlődés lehetőségét. Bár regisztrált a Facebookra, külföldi munkatársaival és kollégáival inkább a WhatsAppon kommunikál. A híreket a Twitteren szerzi be, és újabban az Instagramon is nyitott egy profilt. Imádja a netflixes sorozatokat és a sztárséfek YouTube-csatornáit.

  5. Kovács Suzie Z generációs

    Egy olyan dán-magyar startupnál kezdett dolgozni, ahol a vezetők abszolút rugalmasak abban, ki hogyan alakítja a munkaidőt, ameddig a munka jól el van végezve. A lány már a gimiben megtanult videót vágni, és kisebb kommunikációs ügynökségeknek dolgozott 16-18 éves koráig. Biológiaórán beírást is kapott, mert egy rövid határidős munkát éjjel volt kénytelen megcsinálni, és bealudt, amikor épp vették az ember agyalapi mirigyeinek a felépítését. Az egyetem mellett nagyobb reklámügynökségeknél is vállalt projektmunkát, külföldre is szállított, természetesen online. Nem a kora vagy a pozíciója miatt tiszteli a vezetőket, hanem pozitív, támogató, már-már mentori attitűdjük miatt. Mostani állására egy applikáción bukkant, az első interjú egy menő co-working iroda fröccsteraszán zajlott. Jelenlegi főnöke egy laza, márkás tornacipőben jelent meg, naprakészen a 22 éves lány önéletrajzából. Arról is érdeklődött, hogy Suzie megtanítana-e egy-két idősebb kollégát a legújabb innovációkra. Talán már tudta, hogy az ilyen jellegű fordított mentoring milyen inspiráló egy tehetséges Z generációs számára…Suzie barátjával egy randiappon ismerkedett meg, akivel gyakran nézik a Hulut és a streamereket a Twitchen. A Snapchatet már idejemúltnak tartják, a TikTokhoz pedig idősnek érzik magukat.

  6. Kovács Zsuzska, az alfagenerációs

    A hatéves nagycsoportos leányzó az ovisok önfeledt életét éli. Kisbaba korában édesanyja nyugtató zenét indíthatott el egy appon, ami még pluszban meg is tanította neki az állatfajtákat, ugyanis minden este más-más világító képet választottak hozzá. Még mielőtt megtanulta volna bekötni a cipőjét, már be tudta kapcsolni a tabletet. És mielőtt írni tudna, irányítani tudja, hogy mit nézzen meg: bediktálja a keresőbe kedvenc mesefilmjeinek címeit. A meséken kívül néha-néha megnéz néhány „do it yourself” YouTube-videót is. Kedvencei azok, amelyben a slime-készítés fortélyait mutatják be. Nővérével táncolt már TikTok-videóra, amire legalább egy teljes délután készültek. Otthon a családban alapszabály, hogy étkezés alatt nincs mobil- és tablethasználat, de azt tapasztalja, hogy szülei munkavégzése, ügyintézése lehetetlen lenne wifi nélkül.

Mintha már hallottam volna ezt a nevet

Minden generáció történeteinek megvannak a maga Pistikéi, Mórickái és Józsi bácsijai. Ismered a legfrissebbeket, Stant, Karent és a többieket?