Fiatalok a közösségi médiában: szokások, lehetőségek és kockázatok

• Gyermekvédelmi Főosztály(NMHH)

• Olvasási idő:

  7 perc

  Közzétéve:

  2024. szeptember 17.

Kutatási jelentés a 13-16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásairól

Az internet az életünk elengedhetetlen részévé vált, ahol szinte minden információ és szolgáltatás egy kattintásra elérhető. A végtelen számú lehetőség mellett ugyanakkor fontos beszélnünk azokról a veszélyekről és kihívásokról is, melyek az online térben leselkedhetnek ránk, legyen szó akár valamilyen adatlopásról, online csalásról, vagy éppen online zaklatásról. Ezek a veszélyek a tudatos médiahasználattal jelentősen csökkenthetők a fiatalok és idősebbek körében egyaránt. Legújabb, 13-16 éves fiatalok körében végzett kutatásunkban szerettünk volna átfogó képet kapni a magyar fiatalok közösségimédia-használati szokásairól, különös tekintettel a leggyakrabban használt közösségi oldalakra, valamint információkat gyűjteni a kockázatos magatartásokkal kapcsolatos vélekedésekről és gyakorlatokról. A felmérésben továbbá azt is megvizsgáltuk, hogy miben látják a közösségi média előnyeit és veszélyeit, milyen adatvédelmi beállításokat ismernek és azokat milyen arányban használják, továbbá hogyan viszonyulnak a közösségi médiában fellelhető információkhoz és hírekhez.

A leggyakrabban használt alkalmazások a felmérésben résztvevő fiatalok körében a Messenger és a TikTok voltak, amelyeket az Instagram és a YouTube követ. A Snapchat és a Facebook népszerűsége már alacsonyabb ebben a korosztályban, míg a legkevésbé ismert és használt alkalmazások a Reddit, a WhatsApp és a Twitter voltak. A platformok népszerűsége jól tükrözi a generációs különbségeket: míg az idősebbek körében inkább a Facebook és YouTube dominál, addig a fiatalabb generációk inkább a vizuális, de rövid tartalmakat preferálják.

A közösségi média nem kellően körültekintő használata számos veszélyt rejthet, amelyekkel a fiatalok a mindennapok során találkozhatnak. A felmérésben résztvevők 65,3%-a kapott már ismerősi felkérést idegenektől, és bár a többség nem foglalkozik ezekkel, a kitöltők 9,4%-a gondolkodás nélkül visszajelöli őket. A posztolás terén a válaszadók 81,4%-a megfontolja, hogy mit tesz közzé, azonban minden 10. fiatal szerint velük nem történhet semmi negatív, ezért nem gondolkodik ezen. A legnagyobb kockázatnak a fiatalok az online bántalmazást, az adatlopást, a zaklatást és a függőség kialakulásának kockázatát tartják.

A közösségimédia-oldalakra regisztrált felhasználók különböző adatvédelmi beállítások közül válaszhatnak, melyeknek az elsődleges célja, hogy ezáltal csökkentsék kitettségüket az online tér veszélyeivel szemben. Természetesen ez a fiatalok esetében is releváns, ezért fontos, hogy tisztában legyenek azzal, milyen lehetőségeik vannak, ha adatvédelemről van szó. A megkérdezettek 44%-a korlátozza, hogy ki küldhet nekik üzenetet, és 61%-uk figyel arra, hogy posztjaikat csak az ismerőseik láthassák. Ugyanakkor 52% nem foglalkozik azzal, hogy ki jelölheti meg őket posztokban, és 20%-uk nem korlátozza a profiljukon elérhető személyes adatokat sem, ami növeli az online veszélyekkel szembeni kitettségüket.

A közösségi média számos előnyt kínál a fiatalok számára, mint a szórakozás, kikapcsolódás vagy a távoli kapcsolatok fenntartása. Az alkalmazások segíthetik a tájékozódást, az ismeretek bővítését, és a tanulásban is szerepet játszanak, különös tekintettel a nyelvtanulásra. Érdemes megvizsgálni az alábbi szófelhőt, ahol a gyerekek által leggyakrabban válaszolt előnyöket foglaltuk össze. A nagyobb betűméret a gyakoribb előfordulást jelzi:

Az álhírekkel és hirdetésekkel szembeni tudatosság elengedhetetlen készség a közösségi média használatában. A kutatás szerint a 13-16 évesek 66%-a találkozott már álhírekkel, és nagy részük felismeri az ismétlődő hirdetések jelenlétét a hírfolyamukban.

A közösségi média gyakran sugall idealizált életképeket, amelyek negatívan hathatnak a fiatalok önértékelésére. A válaszadók 31%-a érezte már úgy, hogy élete unalmasabb, mint másoké, és 17,6 %-uk gondolta magát kevésbé boldognak a látottak alapján.

A lányokra különösen nagy hatással vannak az idealizáló tartalmak, közel 50%-uk érezte már magát kevésbé szépnek az online látottak hatására, és több, mint 30%-uk irigyelte már azok életét, akiknek tartalmaival az online térben találkozott. Bár ha online veszélyekről beszélünk, nem mindig az idealizáló hatás az, ami legelőször eszünkbe jut, viszont kétség kívül olyan témáról van szó, amelyre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, és ezt a jelen kutatás eredményei is alátámasztják.

Összességében láthatjuk, hogy vannak olyan fiatalok, akik tudatosabban fogyasztanak online tartalmakat, és nagyszámban vannak, akik semmilyen óvintézkedést nem tesznek a személyes adataik megvédése érdekében, kevésbé látják át hogyan működnek az online platformok, a reklámok és hirdetések világa, és ezáltal az online veszélyeknek való kitettségük is jelentősen megnő.

Az online közösségi platformok idealizáló hatása jelentős, amit a jelen kutatás eredményei is megerősítenek, és ugyan a fiúkat is érinti, de különösen nagy hatással van a lányok mentális egészségére. A tudatos médiafogyasztásra való ösztönzés során elengedhetetlen annak hangsúlyozása, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, az általuk támasztott elvárások nem reálisak a mindennapi életben. A tudatos médiafogyasztás és az információk kritikai feldolgozása kulcsfontosságú a biztonságos és egészséges online jelenlét megőrzése érdekében.

De mit is tehetnek a szülők és a pedagógusok annak érdekében, hogy a fiatalok a lehető legjobban kihasználhassák az online platformok előnyeit, ugyanakkor elkerüljék annak veszélyeit és csökkentsék negatív hatásait? Kulcsfontosságú a nyílt és őszinte kommunikáció a fiatalok felé, a párbeszédek kezdeményezése, és a megfelelő tájékoztatás. Amint a fenti kutatásból is kiderült, a fiatalok nagy része szívesen beszélget az érintett témákról, és elmondja a véleményét, ha kérdezik, hiszen a közösségi oldalak a mindennapi életük részét képezik. Fontos, hogy az őket körülvevő közeg ne hagyja őket magukra az online létet érintő kérdésekben sem, legyen szó valamilyen gyakorlati tanácsról, vagy a mentális egészséget érintő témákról.