Hogyan használjuk jól az emojikat? 🤔

• Aniot Lauragyermekvédelmi koordinációs munkatárs

• Olvasási idő:

  8 perc

  Közzétéve:

  2025. szeptember 24.

Az online megosztott szövegeknek mára szerves részévé váltak a kis színes képecskék, amik az írott üzenetek kiegészítése, árnyalása mellett sokszor a szavak helyettesítésére is alkalmasak lehetnek. Ebben a cikkben mélyebben feltárjuk, mi is az emojik valódi szerepe, és hogyan alakul az ikonok használata a különböző korosztályok esetében, valamint szülőként hogyan tudunk kapcsolódni a Z és Alfa generációs, vagyis az 1996 után született gyermekek online kommunikációjához.

Az emojik olyan apró, ma már színes ikonok, amik önmagukban is képesek jelentést hordozni, de alkalmasak a szöveg árnyalására is. Az emojik kapcsán sok kérdés merülhet fel bennünk: ösztönös a használatuk, vagy valamilyen egyezményes kódrendszer alapján kellene őket kiválasztani? Kiegészítik vagy helyettesítik az írott szöveget? Kötelező, ajánlott, természetes vagy erőltetett a használatuk? Mindenki számára ugyanazt jelentik? Segítenek az online üzenetek megértésében, vagy épp összezavarnak, félreérthetővé teszik azokat? Elvesz az írott nyelv műveléséből, vagy egy párhuzamos, kultúrákon átívelő jelrendszert hoz létre?

Az emojik megjelenése és térnyerése többrétű: jelentéstömörítés, figyelemfelkeltés és jelentésárnyalás céljával a mai napig párhuzamosan vannak jelen a digitális kommunikációban. A kis képes ikonok használata Japánból ered, a kezdetleges ikonkészletek célja a szűkös kijelzőfelületeken, korlátozott adatátviteli lehetőség mellett történő jelentésközvetítés volt, ami a lehető leggazdaságosabban sűríti magába a lehető legtöbb tartalmat. Az online kommunikáció, a ma ismert médiakörnyezet azonban más szempontból is kívánatossá tette az emojik használatát. Bár a rendelkezésre álló tér szinte végtelen, a figyelmünk nem az, a színes ikonok pedig segítenek a hatékony közlésben, a figyelem megragadásában. Mindeközben egy harmadik szempont is megjelenik, hiszen az írott szöveg nélkülözi azokat a nem nyelvi jeleket, amik a beszédet természetes módon kiegészítik, alakítják, akár jelentéstöbbletet vagy módosítást adnak mondandónknak. A leggyakoribb nem nyelvi jelek közé tartozik a hanglejtés, a hangsúly, a mimika (arckifejezés), kézmozdulatok, tekintet, valamint a testtartás is. Ahogy az online személyközi kommunikáció az internet és a digitális eszközök mindennapivá válásával az élet része lett, úgy alakult folyamatosan az igény az élőbeszédhez hasonló minőségű tartalomátadásra is.

Az egyes generációk születési évszám szerint

Az emojik önálló életre kelnek – új típusú ikonhasználat

Az utóbbi évtizedekben, különösen a Z generáció online kommunikációja kapcsán jelent meg az emojik használatának egy negyedik módja, amiben már önálló jelentéshordozóvá válnak az ikonok. Felmerül azonban a kérdés, hogy az egyes emojik önálló jelentéssel való felruházása más korosztályokat is érint-e, illetve mi történik, amikor az egyes generációk képviselői egymással bocsátkoznak digitális üzenetküldésbe? A fenti kérdésekre sokszínűen alakul a válasz annak függvényében, hogy melyik generáció tagjait kérdezzük.

„Azt használom, ami érzelmileg éppen jön. Szívecske, puszi, nevetős fej. Vagy ha valami extra élményem, közlendőm van, akkor megkeresem, ami a legjobban passzol. De van egy barátnőm, aki GIF-eket is használ, nekem az nem megy. Szívesen küldöm ezeket az emojikat, mert úgy érzem, hogy aki kapja, az jobban átérzi, hogy szeretem, ha van mellette egy mosolygós fej, puszi és egy szív 🙂😘❤️.” (egy74 éves nagymama)

„Az emoji-használat alap, azért, hogy ne legyen olyan egyhangú a szöveg. Megvannak a kedvenceim, de néha van egy helyzet, amiben érzem, hogy meg kell találnom a tökéletes szimbólumot. Leginkább a vigyorgós, mosolygós fejeket használom, de nem az enyhén mosolygós, passzív-agresszív verziót (🙂). Egyébként sok olyan van, amit ironikusan használunk.” (17 éves fiú)

Az idézetpár jól megmutatja, hogy az emojik használata, az egyes ikonok jelentése generációnként eltér. A témában a Yettel készített kutatást a magyarországi emoji-használat feltérképezésére 2024 tavaszán. Guld Ádám médiakutató az eredményeket értékelve rávilágított az emojik jelentésbeli eltéréseinek okára. A szakértő kiemelte, hogy a közösségi média és a csevegőalkalmazások a digitális korban születettek saját terepe, amiben otthonosabban mozognak, mint a korábbi generációk. A Z generáció tagjai számára ez fontos választóvonal, az internet világát magukénak érzik, aminek az is az eredménye, hogy az emojik használata terén nem ragaszkodnak a szüleik által bevezetett jelentésekhez, helyette saját kreatív megoldásaikat, jelentéstársításaikat használják.

A Z és az Alfa generáció tagjai, vagyis az 1996 és 2010 között, illetve a 2010 és 2025 között születettek joggal érezhetik a saját területüknek az emojik használatát, hiszen a digitális korban született fiatalokként már ők azok, akik meghatározzák az egyes ikonok jelentését. Az idősebb generációknak ezekhez kell alkalmazkodniuk, ha lépést akarnak tartani. Leginkább akkor érezhetjük ennek szükségét, ha szeretnénk egy fiatalabb rokonunkkal kapcsolódni, vagy csak megérteni, hogy mit is szeretnének kifejezni egy-egy kis képpel.