Digitális barát vagy ellenség? Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a kamaszok mindennapjait?

• Fóris Alexandragyermekvédelmi elemző, pszichológus

• Olvasási idő:

  6 perc

  Közzétéve:

  2025. április 22.

Napjainkban a technológiai újítások nyomonkövetése már nemcsak az ezzel foglalkozó szakemberek számára fontos, az átlag felhasználó életében is jelentős szerepet játszik ezek ismerete és figyelemmel kísérése.  A mesterséges intelligenciával (MI) való foglalkozás pedig több okból is kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel az emberi élet számos területén találkozhatunk vele. Ugyanakkor érdemes megemlítenünk, hogy ebben az esetben nem újkeletű technológiáról beszélünk, már korábban is léteztek különböző mesterséges intelligenciát használó programok, de széleskörű alkalmazásuk a különböző területeken a felhőalapú számítástechnikai teljesítmény növekedésével vált lehetővé. A hatalmas mennyiségű adatot elemző és többségében szöveget, képeket, videókat, zenéket előállító, mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások fejlesztése nagyon gyors ütemben halad. Ezek az új alkalmazások izgalmas távlatokat nyitnak az információkeresés és annak feldolgozása, valamint a kreatív termelés jövője előtt.

Legújabb kutatásunk célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a 13-16 éves fiatalok mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásáról, az arról való vélekedésekről, elképzelésekről, félelmekről. Nem meglepő eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 97,8 %-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, míg 76,5-uk a gyakorlatban is kipróbált már valamilyen MI alapú programot, amely arány az életkor előrehaladtával. A fiatalok nagy része a közösségi médiából, míg kisebb arányban a családjától, osztálytárstól, baráttól hallott először a mesterséges intelligenciáról, amely ezen csatornák jelentőségére mutat rá, különösképpen kiemelve a család jelentőségét. Jól kirajzolódik az eredményekből, hogy leginkább a kíváncsiság, az érdeklődés és a bizonytalanság jelennek meg a válaszok túlnyomó többségében, tehát van egyfajta kíváncsiság, érdeklődő magatartás, ami ugyanakkor bizonytalansággal is párosul az MI-vel kapcsolatban, amit akár a technológia részletekbe menő ismeretének hiányával is magyarázható.

Az MI iskolai felhasználása kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a válaszadók 71,3%-a már használta valamilyen tanulmányi feladat során. Ez összhangban van a nemzetközi trendekkel, ahol az MI egyre inkább beépül az oktatásba. Az MI által kínált személyre szabott tanulási lehetőségek és az azonnali visszacsatolás kétségtelen előnyökkel járhatnak a diákok számára, ugyanakkor az MI nem helyettesítheti, csupán kiegészítheti a hagyományos oktatást. Az oktatásban kiemelkedő szerepet játszik a tanár-diák interakció, hiszen a tanárok nem csupán információt közvetítenek a tanórákon, hanem inspirálják, motiválják és kritikai gondolkodásra ösztönzik a tanítványaikat, valamint képesek felmérni a diákok érzelmi állapotát is, amelyet egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer nem tud teljes mértékben biztosítani.

A fiatalok többsége (70,7%) hasznosnak találja az MI-t, míg csupán 3,8% vélekedik róla negatívan. Ugyanakkor az MI veszélyességét illetően megosztottak a vélemények: 28,9% gondolja úgy, hogy kockázatot jelenthet, míg 51,3% bizonytalan ebben a kérdésben. Ez a megosztottság nemcsak a gyerekek, de a felnőtt társadalom körében is megfigyelhető. A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a válaszadók 50,6%-a már hitt el valódinak egy képet, melyről később kiderült, hogy az a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott tartalom volt. Ez amegerősíti a digitális írástudás fejlesztésének fontosságát, amely elengedhetetlen a modern információs környezetben való eligazodáshoz.

A kutatásban résztvevő fiatalok 34,3%-a számolt be arról, hogy ismer olyan személyt, aki rendszeresen folytat baráti beszélgetéseket MI-alapú programokkal. Ezek a beszélgetések ugyanakkor nem képesek helyettesíteni a valódi emberi interakciókat, amelyeken keresztül az empátia, az érzelmi intelligencia és a társas készségek fejlődni tudnának, és bár úgy tűnhet, hogy képes csökkenteni a magány érzését, és helyettesíthet bizonyos emberi kapcsolatokat mégsem képes valódi érzelmi támogatást és megértést nyújtani

A kutatás eredményei megerősítik, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a fiatalok életének részévé válik, és elmondható, hogy a 13-16 éves korosztály általában optimista az MI-vel kapcsolatban, ugyanakkor a technológia iránti kíváncsiság és a bizonytalanság egyaránt jellemző a fiatalok attitűdjére. A felelős használat és a kritikai gondolkodás fejlesztése kulcsfontosságú, hogy a fiatal generáció ne csak passzív fogyasztója, hanem tudatos felhasználója legyen ennek az új technológiának.

A teljes kutatási anyag az alábbi linken érhető el: A mesterséges intelligencia használatának jellemzői a 13-16 éves korosztály körében

Olvasd el további cikkeinket is a témában, melyben a mesterséges intelligencia mindennapi használatával, és az oktatásban betöltött szerepével is részletesebben foglalkoztunk.