A példaképek is a netről jönnek?

• Deliága Évagyermekpszichológus

• Olvasási idő:

  9 perc

  Közzétéve:

  2021. július 9.

A serdülő identitásalakulásának része, hogy megfigyeli, monitorozza a világot. Utánoz és mintákat követ, még ha ezzel nincs is teljesen tisztában. Éppen ezért fontos a közeg, amelyben mozog, hiszen nagy valószínűséggel onnan fog kikerülni a csodált személy, a példakép, aki hosszú évekre meghatározhatja a kamasz belső világát, kitűzött céljait vagy éppen érdeklődési körét. Ez a meghatározó közeg lehet a szűk vagy tágabb családi, baráti, iskolai csoport, ám a megfigyelések azt mutatják, hogy a virtuális világ legalább ilyen súllyal esik latba, hiszen sok kamasz ébren töltött óráinak jelentős részét az okostelefonja nyomkodásával, a neten szörfözgetve tölti.

Saját tinikorunk emlékeit felidézve mire tippelhetünk, ki lehet a mai fiatalok példaképe? Egy tudós, feltaláló, nagy sikert elért személy, kiváló sportoló, tehetséges zenész vagy kreatív pedagógus? Az említett személyek mindegyike mögött ott a tudás, a tehetség, az erőfeszítés, a kiemelkedés az átlagból, méghozzá kemény munka, teljesítmény által. Örülhetünk szülőként, ha van serdülő gyermekünk közelében vagy látóterében ilyen valódi példakép, akinek szorgalma, esze, tehetsége példaértékű lehet számára. Mit adhat egy példakép? Életútjával példát, irányt mutat; kitágul általa a világ; kiderül, mennyire sokrétűek lehetőségeink, milyen szellemi vagy egyéb teljesítménybeli magasságokat lehet elérni; ambíciót, életcélt adhat.

Szülőként azonban sajnos azzal szembesülhet, hogy kamasz gyereke egészen más közegből merít, merőben más példaképeket választ. Gyakori megfigyelés, hogy a kamaszok példaképei nem a hús-vér, általuk személyesen ismert emberek közül kerülnek ki, hanem a média vagy az internet világa által sztárolt, gyakran szerepeltetett, felkapott személyek közül. Ezek a személyek nem feltétlenül értékelendő teljesítményükkel tűnnek ki a nagy átlagból.

Az online világ sajátos működésű közegében nem feltétlenül a legértékesebb tartalom a legszembeötlőbb.

Így lehetséges az, hogy a serdülő előtti példa lesz a fiú, aki nevetve jelenti be az online felületen, hogy összetörte apja sokmilliós autóját. A lány, aki egyszerű tánckoreográfiát mutat be, és valamiért százezres követőtábora lesz. A kamasz, aki videójátékokkal játszik egész nap, és erről videót tölt fel, vagy egy tinédzser, aki életveszélyes helyeken pózolva készít magáról szelfiket. A szülők kritikusan szemlélik ezeket a tartalmakat, hiszen érték, teljesítmény nem sok van mögöttük. Nem úgy a serdülők, nekik valamiért az ilyen jellegű tartalmak imponálnak, tetszenek, arról kezdenek el álmodozni, hogy ők lennének gyakran látott „internetes hírességek”. Miért ilyen könnyű megvezetni, befolyásolni a legtöbb serdülőt?

A példakép választása nem tudatos

Nem tudatos módon történik a személyes példakép kiválasztása. Ez inkább függ azoktól a hatásoktól, befolyásoktól, amelyek érik a tinit. Meghatározó, hogy ki milyen tevékenységgel, milyen közegben tölti mindennapjait. Egy sportoló közegben felnövő fiatal, akinek van szeretett edzője és csoporttársai, akikhez kötődik, hajlamos lesz ambícióit, céljait ezen a területen belül megtalálni, és felnézhet azokra a sporttársaira, akik már letettek valamit az asztalra. Egy másik tini, aki egész nap a számítógép előtt ül, vagy az okostelefonját nyomogatja, inkább az online térből fog tájékozódni, és az ott látott tartalmakhoz méri magát. A kamaszok által kedvelt közösségimédia-felületeken népszerű influenszerek nem ritkán a könnyen, gyorsan jött siker példái, ami azt az illúziót táplálja, hogy nem szükséges valódi teljesítmény a népszerűséghez. Ebben a térben az a legmenőbb - amit a nézettség és a lájkok száma is világosan mutat -, aki életveszélyes „kihívásokat” is bevállal, aki teljesen kitárulkozik, provokatívan viselkedik, nevetségessé teszi magát, esetleg véletlenül lesz „híres”, mert az otthoni viccesre sikeredett macskás videóját 2 millióan látták. Egy kamasz számára a népszerűség, menőség könnyen a sikeresség mérőszáma lehet, amit nagyon könnyen kever össze az értékes, hiteles, követendő példával.

Természetes, hogy megkérdőjelezik a szüleik értékrendjét

A morális és erkölcsi értékrend folyamatosan formálódik a gyermekkorban, és 14 éves korra még nem feltétlenül éri el a végső stádiumát. Az lenne szerencsés, ha a tini meg tudná különböztetni az igazat a hamistól, az értékest az értéktelentől, és hosszú távon gondolkozva, kritikusan tudná szemlélni az elé kerülő tartalmakat, jöjjenek a médiából, az internetről vagy akár az „offline világból”. A 14-16 éves korosztályra azonban még inkább az jellemző, hogy elkezdődött náluk a szülőkről való leválás, eltávolodnak a korábban kapott és tapasztalt felnőtt értékrendtől. A fejlődés természetes részeként elkezdik megkérdőjelezni szüleik generációjának értékrendjét, életmódját, mentalitását. Keresik saját útjukat, és nagyon csábítóan hat rájuk a könnyen-gyorsan meggazdagodás, hírnévre szert tevés illúziója: szinte bármi áron. Egy tini vágyik arra, hogy egyedinek lássák őt a társai, hogy népszerű legyen. Ám keveseknek sikerül belülről vezérelten egyedinek, az átlagostól eltérőnek lenniük, úgy, hogy az ne elutasítást, hanem csodálatot és elismerést váltson ki kortársaikból. A legtöbben a média és az online tér sugallatára pont azokat a trendeket követik, mint a környezetükben - ahová nagy erőkkel beilleszkedni igyekeznek - mindenki más is. Egyedinek lenni és kitűnni a tömegből, s közben belesimulni egy csoportba, tartozni valahová: ezek az ambivalens hajtóerők ott munkálkodnak minden serdülőben, mindez része identitásuk formálódásának.

A bizonytalanság felerősíti a káros hatásokat is

Minden kamasz befolyásolható, azonban rengeteget számít, hogy milyen mértékű a kitettsége az adott hatás szempontjából. Azok a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak, akik nem érzik jól magukat a bőrükben, a családi életük feszültségekkel terhelt, iskolai életük kudarcos, társas támogatottságuk alacsony, nincs sikerélményük a mindennapokban. Náluk jellemzőbb, hogy az online tér egyfajta menekülést jelent a valóságukból. Vágynak, áhítoznak az elismerésre, népszerűségre, és fel sem merül bennük, hogy az őket célzó tartalmak akár manipulatívak is lehetnek. „Idd ezt az üdítőt, tök bulis!”, „Élj a mának, vedd meg ezt a fagyit!”, „Öltözz te is márkás ruhába, mindenki csodálni fog!”, „Ezzel a dezodorral bukni fognak rád a csajok!” Talán rá lehet ismerni egy-egy ismert reklám szlogenjére, amelyek még igazán el sem szeretnék titkolni, hogy valóban ezeket a pofonegyszerű üzeneteket közvetítik. Ezek a reklámok életérzést közvetítenek, pont emiatt tudnak nagyon hatásosak lenni, hiszen ki ne vágyna bulira, barátokra, hódító külsőre? Az influenszerek által közvetített tartalmak ugyanilyen, csak kissé jobban becsomagolt, végső soron fogyasztásra ösztönző üzeneteket tartalmazhatnak.

Az a kamasz fog inkább bedőlni ezeknek a tartalmaknak, aki bizonytalan, keresi a kapaszkodókat, illetve akinek a szabadidejét túlnyomó részben a neten való céltalan böngészés tölti ki.

A kamaszkor pszichológiai sajátosságai

A serdülőkor pszichológiai sajátosságai jól magyarázzák, hogy miért tudnak az ismételten, gyakran látott online tartalmak személyiségformáló hatással lenni erre a korosztályra. A serdülőkorban a meglévő alapokra építve bontakozik ki a fiatal felnőtt majdani személyisége. Ehhez nagyban hozzájárulnak a kamaszt érő hatások, amelyeket gyakran az online térből: a YouTube- és TikTok-videókból, vagy az Instagramról érkeznek.

A befolyásolhatóságnak vannak ellenszerei

Nagyon rossz lenne azt levonni konklúzióként, hogy sajnos nincs mit tenni, a kamaszok bizony behálózhatók és könnyen becsaphatók, negatív irányba, hátrányukra befolyásolhatók az online térben. Szerencsére ez nem így van. Szülőként Ön is tehet azért, hogy kamasz gyerekét felkészítse, és felvértezze az őt célzó befolyásoló hatások ellen. A média és az internet világát esélytelen teljesen kiiktatni a család és a gyerekek világából, így jobban teszi, ha megtanítja gyermekét bánni ezekkel a tartalmakkal, és ha figyel az egészséges arányok kialakítására.